Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Köpeczi Béla: Néhány gondolat Rákóczi államáról

Köpeczi Béla Néhány gondolat Rákóczi államáról Kétszázhetven esztendővel ezelőtt, itt Szécsényben tartották meg az első kuruc országgyűlést, és mondták ki a konföderációt, a rendek szövetségét, amellyel alkotmányos formát adtak a Habsburgellenes felkelésnek. A szabadságharc a feudális társadalom minden osztályára kiterjedt, vezetője azonban a kiváltságokkal rendelkező nemesség volt. Ha az új állam osztályjellegét akarjuk meghatározni, akkor ebből a tényből kell kiindulnunk: feudális állam volt, amely mindenekelőtt az uralkodó osztály érdekeit szolgálta. Mindjárt hozzá kell azonban tennünk, hogy miután a szabadságharc megkísérelte a különböző osztályok, népek és vallások érdekeit egyesíteni, az új állam a közös célokat is képviselte — ha osztályjellege miatt ezt csak korlátozottan is tudta tenni. Ez a kettősség jelentkezett az élet minden területén: a gazdaságpolitikában épp úgy, mint katoinai, vagy politikai tevékenységében. * A forma szempontjából a feudális állaim különböző típusait ismerjük, a rendi anarchiától a centralizált abszolút monarchiáig. Véleményünk szerint a kuruc állam nem képviseli „a tiszta rendiséget", mint ahogy némelyek állítják, hanem inkább átmenetet jelent a decentralizált rendi állam és a központosított monarchia között. Ez az átmenetiség az erőviszonyokkal magyarázható, és kezdettől fogva belső feszültséget okoz, mint ahogy maga is feszültségek eredménye. Válságos pillanatokban a rendi anarchia elemei kerülnek előtérbe, a viszonylag nyugalmasabb periódusokban viszont a centralizált abszulutizmus lehetőségei mutatkoznak meg. Az átmenetiség az ideiglenességgel is összefügg. Maga Rákóczi kívánja az ideiglenességet mégpedig két okból. Egyrészt 1707-ig nem dőlt el, hogy a nemesség kész-e kimondani a Habsburgok trónfosztását, tehát a Habsburgok elismerése sem kizárt, másrészt a külföldi királyjelölt dolga nem egykönnyen dönthető el. A királyválasztás kérdése már 1704 elején felmerült s XIV. Lajos egyenesen biztatja Rákóczit, hogy tegye fejére a magyar koronát. A fejedelem maga Miksa Emmanuel bajor választót szeretné látni a magyar trónon, amikor az elutasítja, gondol főleg 1706-ban II. Ágost lengyel király* A Szécsényben, 1975. nov. 22-én rendezett emlékülés vitaindítója. Ezt követik a hozzászólások. Î