Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”
Mindazonáltal, mivel a katonai ügyekben igen sok megfontolni való kerül majd felszínre, szükséges, hogy azokról részletesen írjak. Mivel Pedig Magyarországon és Horvátországban hat főkapitányság van, tudniillik a kassai, 31 a bányavidéki, 32 a győri, a kanizsai, 33 a varasdi, a károlyvárosi, amelyek közül mindegyik körülbelül háromezer zsoldos katonát lovasokat és gyalogosokat tartott parancsnoksága alatt, amelyek 18.000 főt tesznek ki, és már szentséges felségtek seregeinek sikere folytán a dunántúli országrésztől kezdve Eszékig és Pozsegáig, a dunáninneni országrésztől kezdve pedig ami csak a Duna és a Tisza között fekszik: a Tiszántúl pedig Váradig szentséges felségtek területének számít, kérdés, vájjon hol kell elhelyezni a határvidékeket, és hol van szükség főkapitányokra, milyen székhelyük legyen, vagy hogy hány mind német, mind magyar végvári katonának kell lennie. Mondom tehát először: ha Isten segítségével elfoglaljuk Belgrádot, és szentséges felségtek országainak határát a Fekete-tengertől Belgrádig a Duna, innen Gradiscaig a Száva és innen a dalmáciai hegyeken át a Castelnovonál 34 lévő velencei területnél osztják részekre, attól kezdve nincs szükség több főkapitányságra, mint négyre, amelyek közül az első Kilia Nova, 35 a második Colovnicziumban, Nikápolynál, a harmadik Belgrádnál, a negyedik Banyalukán 36 tartsa székhelyét, s mindegyiknek háromezer német s ugyanannyi magyar és horvát zsoldosuk legyen. Ha ezek mellett önkénteseket is kívánnak tartani, lehetnek ugyan, de nemnagyszámban, és jó fegyelemben, mivel a legtöbb ilyen szabad katona eddig nem volt más, mint rabló és a közbéke megbontója. A dalmáciai hegyektől a Száva és a Duna partjáig terjedő határvidék pedig arányos rendben hozható létre, egészen a Fekete-tengerig, ahol ama főkapitány is őrködhet a szomszédos tenger és a tatárok felé, amint hogy hajdan is itt egy nagy főkapitány volt, akinek kormányzata alatt állt a Fekete-tenger partjáig terjedő egész határvidék, Nester Albáig. 37 Ezek hatásköre a többiekénél nagyobb volt, ugyanis ezt a főkapitányságot rendszerint az oláh vezérek vagy vajdák viselték, akik királyi zsold nélkül őrizték határaikat, és hűségesen őrizték, ezzel szemben bizonyos adományon kívül, amivel a magyar királyt ajándékozták meg minden évben sokezer forint értékben, semmit sem fizettek. Hozzá csatlakozott a moldvai vajda vagy vezér, aki határait a tatárok és Podolia 38 ellen teljesen hasonló módon őrizte és védelmezte. Ehhez csatlakozott az erdélyi vajda, aki határait Lengyelország felé, a máramarosi hegyekig ugyancsak hasonló módon bírta. Őt követték azok a főkapitányok, akiknek egykor székhelyeik voltak: a tiszántúli 39 főkapitánynak Huszt és Munkács várában, a Szepességig, őrködött a szomszédos Lengyelország felé. A második, Árvától Pozsonyig, Szakolcán és Trencsénben tartotta székhelyét s őrködött részben Lengyelország, részben a szomszédos tartományok, Szilézia és Morvaország felé. A harmadiknak, a dunáninneni 40 főkapitánynak határvidéke Pozsonytól a Dráváig terjedt és székhelye Sopronban és Kőszegen s olykor az akkor Magyarországhoz tartozó Cilli-i kerületben 41 volt; a szomszéd tartományokat őrizte. Továbbá azok, akiket a görögökkel szemben helyeztek el, mielőtt a török elfoglalta volna azokat a részeket; az egyik Várnánál Bulgáriában, a másik Szófiában, a harmadik a dalmáciai Jadrában 42 tartotta székhelyét s innen őrizte a határvidéket a görög birodalom felé. Ezeken kívül voltak még a tartományok, úgymint Dalmácia, Bosznia, Horvátország, Bulgária, Szerbia, Szlavónia bánjai vagy hercegei. Ezek igazgatták ama tartományokat, és akik közelebb voltak Velencéhez, a katonaságot is irányították, őrködve ugyanezek felett. Mégis valamennyien úrnak ismerték el Magyarország királyát, és utána a nádortól mint királyi helytartótól 43 függtek; s ezeknek minden ügyét hozzá, s innen ha fellebbezés történt, a király személyéhez irányították. 162
