Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

†Benczédi László: Kollonich Lipót és az „Einrichtungswerk”

KOLLONICH LIPÓT ÉS AZ „EINRICHTUNGSWERK Előadásom címe — „Kollonich és az Einrichtungswerk" — mindkét tagjában a magyar történetírás egy-egy régi adósságára hívja fel a figyelmet: 1. nincs magyar szerző által írt Kollor nich-életrajzunk — 2. mind a mai napig nélkülöznünk kell az Einrichtungswerk (a továbbiakban rövidítve: EW) szövegkritikai kiadását. Ami az első adósságot illeti, gondunkon nem sokat segít, hogy Joseph Maurer osztrák történész csaknem száz éve, 1887-ben Innsbruckban már megjelen­tetett egy Kollonich-életrajzot. Nem segít — éspedig elsősorban nem azért, mert a szerző osztrák volt, ami természetesen meghatározta a felkutatott forrásanyag természetét, s befolyásolta értel­mezését. Hanem főleg azért nincsen a segítségünkre ez a kötet, mert Maurer életrajza már a maga korában is furcsa, kiegyensúlyozatlan, aránytalan alkotás volt — hatalmas történeti ismeretanyag­gal egyfelől, de a problémamegfejtő, módszeres és elemző történeti gondolkodás, az elrendezd képesség teljes hiányával másfelől. így Acsády Ignác joggal jegyezte meg már 1888-ban, a Buda­pesti Szemlébe írt recenziójában, hogy Maurer biográfiája a benne foglalt óriási anyag ellenére nem sokkal több, mint „az életrajzi adatok végtelen halmaza", fontos és jelentéktelen tények össze-vissza vegyítésével, kapcsolat nélküli adatok, töredékes számok felsorakoztatásával. Mint ahogy arra is találóan utalt Acsádi, hogy az életrajz talán legfontosabb kérdéseinek megválaszo­lását Maurer valójában Kollonich majdani biográfusára hagyta. Második nagy adósságunk, mint említettem, az Einrichtungswerk szövegkritikai kiadá­sa. Ennek munkálatait a Fontes-sorozat számára a két világháború között eredetileg néhai Bara­nyai Béla alkotmány- és jogtörténész, debreceni egyetemi tanár végezte, de a munka befejezését megakadályozta a második világháború. A szerző maga légitámadás áldozata lett, kézirata pedig — az EW szövegközlő részében jórészt már tördelt nyomdai levonatok formájában — egészében befejezetlen, töredékes maradt, s jelenleg is Csipkerózsika-álmát alussza. Rátérve már most tárgyam érdemi részére, aligha vonható kétségbe, hogy a teljes cí­mén „Einrichtungswerk des Königreichs Ungarn" azaz A magyar királyság berendezésének mű­ve című tervezet a XVII. század végi, török alól felszabaduló Magyarország történetének egyik kiemelkedő és nagy jelentőségű forrása, amelynek ismerete és elhelyezése szinte megkerülhetet­len a korabeli történeti fejlődés vonulatai közötti tájékozódásban. Az 1688 júliusában megkez­dett és 1689 november közepére befejezett vállalkozás több száz fólión át, öt nagy fejezetre ta­golva tárgyalja a tervezet készítői szerint Magyarország előtt álló legsürgetőbb tennivalókat. Ezek a következők: az iustitiarium, másként iuridica (azaz igazságügy), ecclesiasticum (egyházi ügyek), politicum, militare (hadügy) és camarale (gazdasági-kamarai ügyek). Ebben a keretben az EW-be foglalt reformjavaslatoknak csupán egy erősen szelektált, címszószerű és taxatív felso­rolására vállalkozhatom. Ilyen fontosabb ajánlatok: a magyar kancellária és a jogszolgáltatás ra­cionális és a török kiűzése utáni új helyzethez igazodó átszervezése, a perrendtartás osztrák min­tájú reformja, a nemesség igazságszolgáltatási előjogainak korlátozása, a nem nemesek jogképes­ségének elismerése, a mezővárosok kivétele a vármegyék hatalma alól (hogy ti. lakói szűnjenek meg pusztán fallal körülkerített parasztok lenni), az adórendszer egységesítése (portánként évi 36 forint állami adóval), a nemesi javak megadóztatása, a földesúri robot heti 3 napban való rög­zítése, az állami adókivetés és behajtás kivétele a hadi komisszáriusok kezéből és átengedése a vármegyéknek, impopuláció, azaz a török után „üresen" maradt országrészek új telepítése, a hitelügyek rendezése, telekkönyv felállítása, ipar, közlekedés, szállítás, kereskedelem, állatte­nyésztés fellendítése, nemesi vámmentességek eltörlése, gimnáziumok és akadémiák felállítása, 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom