Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Ifj. Gyuszi László: Tata a polgárosodás útján (A zsidók szerepe a 19. és 20. század elején)

Hasonló céllal jött létre 1882-ben az izraelita elemibe járt leányok kezdeményezésére az izraelita Krajcár Egylet. Ok a szegény zsidó gyermekek tankönyvekkel és ruházattal való ellátását vállalták. Az erre szánt összegeket a tagok rendszeresen apró részletekben, „krajcáronként" adták össze, de az egylet rendezvényeinek, estélyeinek bevételét is erre a célra használták fel. Az adományokat rendszerint karácsony előtt osztották ki szerény ünnepség kereti között, az izraelita elemei iskolában." Ugyancsak komoly részt vállaltak az izraeliták a Tata-Tóvárosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1882. évi megalakításában, és a vezetőség több tagját is a hitközség adta.

12 Szintén 1882-ben nyílt meg az izraelita kezelésben működő kisdedóvó egy óvónővel. Az intézmény vezetését Vidder Ede főtanítóra bízták, aki kezdettől hangsúlyozta az óvoda „felekezeti színezet nélküli'-ségét, tehát az egész település javát szolgálta az új létesítmény.

13 Az 1880-as évek legelejétől a német nyelvű istentiszteletekről, a német szellemű iskolai oktatásról egyre inkább a nemzeti jellegű oktatásra és nyelvre tértek át. Nagy része volt ebben a hitközség akkori elnökének, Farkasházy Fischer Dezsőnek, aki felszámolta a „középkori szokásokban elmaradt hitközségi állapotokat'V

4 Az 1880-as évek második felétől beszélhetünk egy újabb modernizációs hullámról, amely a századforduló körüli évekig tartott. Az ekkor fellendülő nemzetközi gazdasági életbe a döntően magyar zsidókból álló vállalkozói elit a magyar gazdaságot is bekapcsolta. Partner volt ehhez egyrészt a liberális magyar állam, a liberális politikai elit, másrészt néhány tucat külföldről betelepült, illetve asszimilálódott német polgár, akik a bankok segítségével középüzemeiket gyárrá fejlesztették. Néhány tata-tóvárosi példa a fejlődésre. A századvég kedvező politikai viszonyainak következtében ebben az időszakban tovább szaporodott a zsidó tulajdonú gyárak, üzemek száma. 1875-ben alapította Pollák Sándor pokróc, tarisznya és szőnyegüzemét. A Leopold-féle bőrgyár is tovább fejlődött. Zsidó tulajdonú még ezekben az években a Beer-szeszgyár, a Strausz-féle szappanfőző üzem, a Ganz téglagyár.

15 Leopold Sándor fia, Adolf 1881-ben különvált apjától és létrehozta saját üzemét. Az apai „örökséget" Ignác vitte tovább. 1898-ra mindkét üzem ismert és jól prosperáló céggé erősödött, ami számban kifejezve azt is jelenti, hogy az országos mennyiség 19%át tette ki a bőrök feldolgozása. A háború ideje alatt pedig hadiszállítók lettek.

16 A századfordulón az iparban éppen hogy meghaladják részesedésükkel népességi arányukat a tatai izraeliták, addig a kereskedelemben abszolút meghatározó a szerepük. Rédei (Rohrbacher) Miklós, Tata első nagy monográfiájának szerzője így jellemezte ezt a helyzetet: a tataiakban nem volt meg a kellő kereskedő szellem, ellenben „a zsidó születik 11 Tata-Tóvárosi Híradó, 1882. 50. sz. 12 Tata-Tóvárosi Híradó, 1882. 26. sz. 13 Tata-Tóvárosi Híradó, 1882. 27. sz. 14 Tata-Tóvárosi Híradó, 1882. 51. sz. 15 TATA TÖRTÉNETE 1984, 64. 16 SZAKÁCS 1985, 82-88.