Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

T. Dobosi Viola: A paleolitikum kutatása Komárom-Esztergom megyében

18. Tatabánya Eszterházi kőfülke A leltárkönyv adata szerint nagyon szép kovavakaró került elő innen, barlangi medvés rétegből. A tárgy elveszett. Az üreg további kutatásra érdemes (amennyiben hitelt adhatunk ennek az adatnak). Ltsz: 51/935. Koláusszállóhegyi Lengyel barlang A 30-as években Tasnádi Kubacska András végzett benne paleontológiái feltárást. A publikálatlan őslénytani anyagból Vértes Megaloceros agancsokat emelt ki, melyeken párhuzamos bekarcolások vannak. Az UV-lámpa kék fényében ezek a karcolások egyidősnek mutatkoztak az agancs beágyazódásával. 26 Emberi tevékenység kétséges. Ltsz: Pb 62/9-10. Fácánkert Homola István gyűjtött a felszínen megmunkált kovaszilánkokat. Nem őskőkoriak. Ltsz: Pb 81/107. Szelim barlang Tájképileg vonzó, régészetileg fontos lelőhely. Több ásatás során számos régészeti korszakból származó leletanyagot tártak fel a kitöltéséből. A paleolitikum három fontos kultúrája: - Az északkelet-dunántúli kavics középső paleolit, (talán a közeli tatai Porhanyóbánya vagy Érd leleteivel összefüggésben) - a középsőpaleolit levéleszközös Jankovichien - a Würm végén pedig az apró, finom pengeeszközökkel jellemezhető gravettien kultúra népessége telepedett be a barlangba. A lelőhely feltárásának üteme és módszerei ma már nem teszik lehetővé az eredeti sztratigráfia pontos rekonstrukcióját, így új lelőhelyre kell várni a két középső őskőkori kultúra rétegtani-időrendi helyzetének hitelesítéséhez. Ltsz: 50/935 Pb 51/143 Pb 51/161-166 Pb 55/5 Pb 58/825 Pb 77/46 Pb 82/ 320 Pb 90/181 Pb 92/517. 19. Tarján Újszőlő Homola István és Dobosi Viola terepbejárásából ismeretes egy kovaszilánk, valószínűleg nem paleolit. Ltsz: Pb 81/108. 26 VÉRTES 1965, 114. 16