Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Föld és hit. Adalékok a Montágh család gazdaságához

É

RTEKE

ZÉS

E

K milyen mély gyökerekkel bírt hazánkban, melynek végleges termesztéséről csak az 1960-as években mondott le a magyar gazdasági és politikai vezetés. 1866-ban a bécsi gazdasági és erdészeti kiállításon még mint kísérleti növényt mutatták be, melyet Magyarország, Szlavónia és „Dalmáthon" előnyben részesített. Az osztrák Albrecht főherceg bellyei birtokán 200 holdnyi területen foglalkozott a gyapot termesztésével, és a tudósítások megjegyzik, hogy ugyan eme fontos növény jövedelmezősége még nem kimutatható, de termesztése „Magyarhonban és az osztrák birodalom déli tartományaiban kivihető"}

5 Dr. Montágh András is foglalkozott gyapottermesztéssel, méghozzá martfűi birtokán. Erről tanulmányt is írt, Gyapottermesztési tapasztalatok a martfűi gazdaságban címmel. 1944 márciusában jelent meg, az Erdészeti Lapok 83. évfolyam 3. füzetében, a 133. oldalon."' A gyapot termesztéséről Szolnok megyében csak az 50-60-as években mondtak le végleg, nem kis vitát, polémiát követően. Ebben még Gerő Ernő, akkori politikai vezető, és Erdei Ferenc volt mezőgazdasági miniszter is állást foglalt, természetesen a termesztés mellett. Tabák Lajos megjegyzi visszaemlékezéseiben, hogy a termőterületet néhány holdról huszonötezerre növelték. A termesztés csak akkor szűnt meg végleg, mikor a növény rendre elfagyott.

1

7 Birtokának lakosai jó embernek festették le Montágh Andrást, a II. világháború utáni években, mikor meghurcoltatásai és az államosítások elkezdődtek. Javára írták például, hogy szívesen ebédelt együtt cselédeivel. Kungyalui kúriáját a harcok idején az orosz-szovjet csapatok kifosztották. 1945 után a Montágh-majort dohánytermelők kapták meg, akik a kúriát és a melléképületeit lebontották."* A kungyalui épület egykori parkjának ma már csak nyomai láthatók, egy részén labdarúgó-pályát alakítottak ki. A majorsági épületek közül az intézői iroda, a magtár, egy cselédDR MONTÁGH A.NDRAS í ffíf}Y fi f'j [, [j [• fi')

rj"

x\\ 11 5. kép. Dr. Montágh András könyvének címlapja lakás és egy gazdasági épület 2006-ban még állt. Montágh Ákos tiszaföldvári birtokát 1920 táján vette bérbe özvegy bojári gróf Vigyázó Sándorné aszódi báró Podmaniczky Zsuzsannától. A birtok a grófné 1923-ban bekövetkezett halála után fia, bojári gróf Vigyázó Ferenc Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei alispán, országgyűlési képviselő tulajdonába került. 1925-ben a Montágh Ákos által bérelt birtok 2515 katasztrális holdat tett ki. A kúriát és a gazdasági épületeket az 1920-as években emelhették, amelyet feltehetően a gazdatiszt lakott, ugyanis Montágh Ákos javarészt a pusztakengyeli kúriában élt, fiai pedig a fentebb említett kungyalui épületet lakták. Mint már utaltam rá, Vigyázó Ferenc 1928as halálával kihalt a gróf Vigyázó família. A birtokot az alispán húgának, gróf Bolza Pálné 15 SPORZON Pál: Gyapottermesztés Osztrákbirodalomban. Erdészeti és Gazdászati Lapok. A Magyar Erdész-Egylet közlönye. Pest 1866. 575. o. 16 Dr. Techn. MIHÁLYI Zoltán: Köztelek LIV. Évf. 1944. Ismertetések. Oldalszám nélkül. 17 JENEI Gyula: Retus nélkül. Tabák Lajos meséli. Inn.: ESŐ VII. évf. I. sz. 2004. tavasz. Szolnok 18 VIRÁG Zsolt: Magyar kastélylexikon 6—7. kötet Budapest 2005. 166. o. 62