Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Föld és hit. Adalékok a Montágh család gazdaságához
TISZA VILÁG I V. 3. táblázat Az 1935-ös gazdacímtár az alábbi adatokat tartalmazza, a családra vonatkozóan Község neve Tulajdonos vagy bérlő Lakhelye Szántó Kert Legelő Erdő Földadó alá nem esö Összes Jövedelem Törökszentmiklós Montágh Ákos Törökszentmiklós 781 10 19 8 36 854 14778 Törökszentmiklós Montágh András és János Kunzentmárton 389 11 400 6207 Tiszaföldvár Montágh Ákos bérlő Törökszentmiklós 929 2 78 1 25 1035 n.a. Mezőtúr Montágh Ákos Törökszentmiklós 60 60 402 A táblázat a Magyarország földbirtokosai és íöldbérlöi (Gazdacímtár) — A 100 kat. hold és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek 1935. év eleji adatai alapján című kiadványból készült, a 152-166 oldalak télhasználásával. Összeállította és kiadta a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1937. A II. világháború, és az azt követő időszak A hatalmas vagyon, a nagy birtok több polgárnak, akkori zsellérnek, napszámosnak és még ki tudja kiknek, szúrta a szemét. A Montágh család sok atrocitást megélt a II. világháború alatt. A zsidótörvények nem kímélték egyik tagját sem. Vagyonelkobzások, lakhelykijelölés, munkaszolgálat apasztotta a vagyont és a család létszámát egyaránt. A nemességszerző Montágh Sándor Ausztriában halt meg, deportálásban, s fentebb már szóltam a család többi tagjáról is. Egyik legnagyobb ellenségük Matolcsy Mátyás honatya volt, aki a parlamentben több kirohanást intézett a zsidóbirtokok elkobzása, azok magyar paraszti kézbe adása érdekében. Ezen magatartás apropója a zsidótörvények alkalmazása volt, mely kimondta a zsidó nagybirtokok állami tulajdonba vételét, majd újraosztását. A törvény alkalmazása alól a Montágh család Szolnok megyei birtokai mentességet kaptak. Hivatkozásul hozták fel, hogy az 1919-es forradalmi eseményekben Horthy nemzeti serege mellé álltak, sőt, életük kockáztatásával elősegítették a fehérek uralomra jutását. 1940. október 9-én az országgyűlés képviselőházának 137. ülésén Matolcsy Mátyás felszólalt, s elmesélt az ülésteremben lévőknek egy történetet. Kolozsvárra utaztában átszállásra várt a szolnoki pályaudvaron, amikor hozzálépett egy ember. Elpanaszolta, hogy törvény született a zsidóbirtokok magyar kézbe adásáról, de ez a megyében nem történt meg. Matolcsy utánanézett az esetnek, s az alábbi interpellációt tette: „Kezemben van egy olyan bizonyítvány, amelyet ez év augusztus 2-án írtak alá a földművelésügyi minisztériumban, ahol egy Montág nevű zsidónak, aki a kommunizmus ideje alatt az ellenforradalmi akciókban az életét kockáztatta, ezen az alapon mentesült 1100 hold földje. Kérdezem t. Ház, hogy kaptak-e földet a magyar parasztság katonái, aki közül sokan nem csak az életüket kockáztatták, hanem meg is haltak azokért a földekért, amelyek a Montágok kezében vannak? " 2 4 Felszólalása válasz nélkül maradt. 1940. no24 Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1940. október 9-én, szerdán. Képviselőházi Napló VII. Budapest, 1940. 63. o. 65
