Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Nógrád megyei adatok Tiszaföldvár XVII. századi birtoklástörténetéhez

nem volt rendkívüli. A vizsgált időszakban ennek egyik oka a török uralom volt. A hódoltsági területek megyeszervezete ekkorra jórészt elsorvadt, mivel a török a maga igazgatási szervezetét építette ki itt, másrészt az adóztaté> magyarok is ésszerűsítették az igencsak közvetett és részleges „igazgatást". Nemritkán több megyét is összekapcsoltak a könnyebbség érdekében. Erre Külső-Szolnok esete a legjobb példa, amelynél a Hevessel közös igazgatás egészen 1876-ig megmaradt." Az is kimutatható a korban, hogy a hódoltsági részbirtokokat a nagyobb települések (birtokközpontok) megyéi szerint tartották nyilván, vagy épp a birtokos legközelebbi nem hódoltsági faluja hovatartozása alapján. Maga az „eljárás" egyébként alighanem annak az 1526 eléítti gyakorlatnak lehetett a folytatása, amikor uralkodói kegyként olykor még egyes településeken belüü birtokrészek is átkerülhettek más vármegyékhez. A kérdés tehát ennek alapján nem eldönthető.

8 Ugyancsak nem hoz megnyugtató eredményt a Földvárral együtt felsorolt helynevek előfordulásainak vizsgálata sem. A leggyakoribbak egyébként maguk a Földvár elnevezések. Ennek oka az, hog}' ezek vag}' korai — leginkább bronzkori — földsáncokra utalnak, vagy várszerű, természetes képződményekre, kiemelkedésekre. így ismerünk ilyen helynevet Jász-Nagykun-Szolnokban még egyebek mellett Törökszentmiklós, Tiszatenyő; Pest-Pilis-Soltban Váckisújfalu, Monor és Nagykőrös; Szabolcs-Szatmárban Nyírbátor, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Szakoly; Hajdú-Biharban Berettyóújfalu, Egyek, Gáborján, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Pocsaj; Békésben Kamut határában. Mohács előtt említettek ilyen nevű települést Baranyában, Bácsban, Csanádban, Zarándban és Zemplénben is.

9 A Kengyel határnév sem sokkal ritkább, mivel ez általában kengyel alakú holtágat vag}' más, ilyen formájú természeti képződményt jelölt. Napjainkban is él ez a helynév egyebek mellett Hajdú-Biharban Polgáron; Pest megyében Cegléd, Makád; Bács-Kiskunban Dusnok; Békésben Körösladány határában. Mohács előtt Baranyában, Zemplénben, Biharban, Külső-Szolnokban, Zarándban, Krassóban, Valkóban emHtették még. Martfű helynévről más területen nem tudunk, csak egy Martházáról Dusnok mellett, Pest-Pilis-Solt megyében.

10 Mindezek alapján a kérdés eldöntését csak a töredékesen megmaradt történed forrásoktól, ezen belül is főképp a nemesi családok leszármazásának, rokoni kapcsolatainak megvilágításától várhatjuk. Magam — Tóth Dezsőre hivatkozva — 2002-ben Földvárról azt írtam, hog}' 1579 után időrend nélkül a Barkóczy, Pete, Vámossy, Cserépy, Pelényi, Hamvay és a Forgách családok voltak a birtokosai.

11 Ezek közül a Sugár-féle források alapján jónéhány megjelenésének körülményeire is következtethetünk, sőt birtoklásuk konkrétabb dátumokhoz is köthetők. Pillanatnyilag a három regesztából és az egyéb feltárt adatokból két olyan, egymástól jól elkülönülő családi vonalat ismerhetünk fel, amelyen Tiszaföldvár, illetve annak egyes részei öröklődhettek: a Cserépy-Vámossy-Hamvay, valamint a Báthorvfélét. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra. A Cserépy—Vámossy-Hamvay rokonság Az 160l-es irat a Pozsgay, Cserépy és Vámossy famíliákat említi, tartalma alapján pedig kitűnik, hog}' az utóbbi került az előző családok által bírt ingatlanokba. Sajnos az nem deríthető ki, hogy melyik családtag volt legelsőnek Földvár ura, mikor és hogyan jutott annak birtokába. A Cserépy Anna első férjeként szereplő Pozsgay Gáspárról gyakorlatilag semmi biztosat nem E problémákkal foglalkozik SOÓS Imre: Egy menekült vármegye működése a török hódoltságban. In: Jogtörténeti tanulmányok IV. Szerk.: CSIZMADIA Andor. Budapest, 1980. 8 l.ásd pl. a Külső-Szolnok vármegyei részek Mohács előtti „mozgására" BENEDEK Gyula: Adatok a megyei közigazgatási zárványterületek 1526 előtti helyzetéről. In: Tisicum IX. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve. Szolnok, 1999. 9 Lásd a Magyarország Földrajzinév Tára megjelent megyetérképeit, illetve CSANKI i. m. I. köt. 347., 731., 770. o., II. köt. 150, 484., 606. o. 10 CSÁNKI i. m. 1. köt. 352, 495, 612, 670, 735. o, II. köt. 495. o. 11 BAGI i. m. 55. o.