Dr. Róna András: A Tisza geológiája (1967) / 0118-1971

A Tjaza :eolo-*iája Ilyen cim .el vaskos könyvet lehetne s talán kellene is irni. ^nnek a fiatal folyónak érdekesebb története van, mint sok idősebb társának. De addig is, mig megirják méltó történetet, érdemes rövidebb lélegzettel is beszélni róla, erről a magyar folyóról, amely sokszor ke^ül érdeklődésünk, építésünk előterébe. Fiatal a Tisza geologiai értelemben. Kora alig több, mint néhány tizezer év. Jfcnnyi idő ót t fogja össze az északi Alföldperem folyóit és vezeti le őket az Alföld közepén, komítosan, kanya"gósan, lustán, néha fel-felbu dúlva, meg-megszilajodva, ra gyar módra. Méhány mellékfolyója bátyja, sőt apja is lehetne. Ifty pl* a Sajó, amely több százezer év óta követi majdnem ugyanezt az utat s amelynek hordaléka a Tisza mai medre alatt 100-2 00 m vastagságban Megtalálható. A Zagyva is hamarabb jelent meg az Alföld északi peremén, mint az őt ma kegyesen befoga dó Tisza. A Tisza az Alföld kialakulás ínak eseménytörténetében az utolsó felvonásban lépett azinre, de me jelenése fontos esemény, az egységes Alföld megszületését hirdeti. A Tisza megjelenése előtt az Alföld szétdaraboltabb volt, mint ma. A Duna nagyobb ^észt fogott össze belőle, a mai DunaTis a köze nagyrészét. Ma a Duna az Alföld szélén vonul véig és a 100.000 km

2 kiterjedésű siksárrból egy keskeny 10-20 km-es csikót mondhat csak magáénak. Külön medence volt a Körösök vidéke, ennek főfolyója a mai Berettyó táján haladó Ős-Szamos volt. Lefolyást ilan mélyedés