Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Anders Alexandra - Késő neolitikus női viselet rekonstrukciója a Polgár-Csőszhalom-dűlőben feltárt sírok alapján
Tisicum XIX. későbbiekben inkább istennőként, istenanyaként való azonosítását egyre több kritika éri, 3 0 és napjaink megközelítései egy egyre bonyolultabb és nehezebben értelmezhető képet rajzolnak elénk. Douglass W. Bailey szerint az idol alapvetően az emberi test (egyszerre az én és a személy) megnyilvánulási formája és mint ilyen, különböző aktusokban különféle módokon vehetett részt (votívtárgyként, ősképként, gyermekjátékként) 3 1 ezért jelentésüket soha nem fogjuk megismerni teljes egészében. Az idolok összetett jelentése mellett foglal állást Alasdair Whittle is; ősöket, szellemeket, elődöket vagy megemlékezésre érdemes egyéneket egyaránt jelölhetnek. 32 Jens Lüning az idolokban az őskultusz megnyilvánulását látja és a már idézett gazdag viseleti elemek szerinte a különböző családokat, leszármazási ágakat és klánokat jelenítik meg. 33 Mások arra hívják föl a figyelmet, hogy értelmezésükben alapvető fontosságú kontextusuk megismerése is. 3 4 Az értelmezési nehézségek sorát gyarapítja az a tény is, hogy ugyan az idolok az emberi testet ábrázolják, mégis gyakran nem teljes formájában, hanem torzóként, bizonyos elemeket kiemelve és felnagyítva, másokat pedig elhagyva. 3 5 Az sem egyértelmű, hogy az idolokon megjelenő díszítések valóban a ruházatot, hajviseletet, testfestést vagy tetoválást jelzik-e. Peter F. Biehl véleménye szerint a motívumok semmiképpen sem foghatók fel élethű ábrázolásoknak. A díszítéseknek és helyzetüknek szimbolikus jelentése van, ami az idol „üzenetét" közvetíti. Ennek ellenére néhány minta valóban a ruházatra utalhat, így pl. az öv, a gallér és a kötény ismerhető fel bennük, de a naturalisztikus ábrázolás ellenére feltételezhető magának a jelölt tárgynak a szimbolikus értelme is. 3 6 Radian-Romus Andreescu a Gumelnita-kultúra több mint 800 idoljának elemzése után jutott arra a következtetésre, hogy a díszítésekben keveredhetnek a valóságos és szimbolikus elemek, néhány közülük valóban ruhát vagy ékszereket jeleníthetnek meg. 3 7 A hódmezővásárhely-kökénydombi és a szegvár tűzkövesi szobrokon megjelenő díszítések ruhadarabként való azonosítása a tiszai kultúra rendkívül öszszetett díszítési rendszerének 3 8 ismeretében még problematikusabbnak tűnik. Kérdéses az is, hogy az ábrázolt viselet hétköznapi-e vagy ünnepi, 3 9 esetleg rituális öltözetről van szó. 4 0 30 MASKELL, Lynn M. 1995., TRINGHAM, Ruth - CONKEY, Margaret 1998., BAILEY, Douglass W. 2005., HANSEN, Svend 2007. 326-331. 31 DOUGLASS W. Bailey 2005.197-202. 32 WHITTLE, Alasdair 2003. 56. 33 LÜNING, Jens 2007.185-189. 34 DOUGLASS W. Bailey 1996. 291., TRINGHAM, Ruth - CONKEY, Margaret 1998. 27-29. 35 DOUGLASS W. Bailey 1996. 292. 36 BIEHL, Peter F. 2003. 279-285. 37 ANDREESCU, Radian-Romus 2002.100. 38 Legutóbbi összefoglalását lásd SEBŐK Katalin 2009. 39 KALICZ, Nándor 1998. 68. 40 BIEHL, Peter F. 2003. 285., P. BARNA Judit 2007. 57-58. Az idolokhoz hasonlóan a temetkezések viselet-értelmezésében is sok, bár más természetű nehézséggel találkozunk. Mindenekelőtt a Kárpát-medence klimatikus viszonyai között egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritka esetben őrződnek meg a szerves maradványok, márpedig a ruházat nagyobb része különböző szövetekből, bőrből, szőrméből készülhetett. Ezt jól példázza „Ötzi" esete is; a különleges körülmények közt konzerválódott test és öltözékének kb. 20%-t adják csak a maradandó anyagból készült tárgyak. Ha „Ötzi" nem járt volna szerencsétlenül és a halála után a szokásoknak megfelelően eltemetik, a sírját feltáró régészek a váz mellett csak egy rézbaltát, egy kőpengét és néhány nyílhegyet találtak volna. így viszont tudjuk, hogy medvebőr sapkát, fűből font köpenyt, kecskebőr kabátot és -harisnyát, bőrkötényt és -övet, valamint bőrből és fűből készült, két részből álló lábbelit viselt. 4 1 John Chapman élesen elkülöníti egymástól a halott életében és temetésekor viselt ruházatot, mivel szerinte az előbbire semmiféle adatunk nincsen. 4 2 Néhány apró megfigyelés mégis arról tanúskodik, hogy lehetett köze a két viseletnek egymáshoz. Alice M. Choyke a Polgár-Csőszhalom dűlőben feltárt szarvasszemfog-gyöngyökön hosszú hordásra utaló kopás- és javításnyomokat rögzített, melyek éppen az elhunyt életében keletkezhettek. 4 3 Hasonló következtetésre jut Marie Louise Sarensen a skandináviai bronzkori sírok elemzésénél. 4 4 Éppen ezért mi magunk a régészeti és néprajzi analógiák alapján azt feltételezzük, hogy a halottat teljes díszében, ünnepi viseletében temették el. 4 5 Ez a viselet pedig inkább a közösség szabályait és elvárásait fejezte ki, mint az egyén megjelenését. Annak ellenére tehát, hogy a sírokban megjelenő test a sztereotipizált idolokkal 46 összevetve jóval személyesebb, az egyén mégis rejtve marad előttünk. (Egyébként még „Ötzi" öltözékével kapcsolatban is fölmerült, hogy ő sem hétköznapi viseletében volt, hanem speciális, a magashegyi viszonyokhoz alkalmasabb ruhában indult hosszú útjára. 4 7) Az esettanulmány Polgár-Csőszhalom-dűlőben az emberábrázolások már említett csekély száma miatt a viseletrekonstrukció egyedüli forrásaként a temetkezésekben megfigyelt adatokra támaszkodhattunk. A lelőhelyen 1995 és 2004 között 123 sírt tártunk fel, melyekből 102 temetkezés esetében lehetett a rítusra is következtetni. (Mivel korábbi tanulmányainkban már 41 SPINDLER, Konrád 1995.175-198., SULZENBACHER, Gudrun 2002. A legfrissebb eredményekre vonatkozóan lásd: www.iceman.it 42 CHAPMAN, John 2000b. 107-108. 43 CHOYKE, Alice M. 2001.255. 44 S0RENSEN, Marie Louise 1997.101-102. 45 KUNT Ernő 1987.124., FLÓRIÁN Márta 1997. 760. 46 HOFFMAN, Daniela - WHITTLE, Alasdair 2008. 302. 47 SPINDLER, Konrad 1995.177. 32
