Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Anders Alexandra - Késő neolitikus női viselet rekonstrukciója a Polgár-Csőszhalom-dűlőben feltárt sírok alapján

Régészettudomány ANDERS Alex

andra Késő neolitikus női viselet rekonstrukciója a Polgár-Csőszhalom-dűlőben feltárt sírok alapján Bevezetés Amikor reggelente a tükör és a ruhásszekrény előtt állva próbáljuk eldönteni, hogy aznap mit vegyünk magunkra, sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy milyen sokféle szempont szerint választjuk ki a megfelelő darabokat. Öltözékünkkel alkalmazkodunk az időjáráshoz, az alkalomhoz, a divathoz és hangulatunkhoz. A ruházatnak ugyanis elsődleges, védelmi szerepén túl más funkciói is vannak - díszít, kifejezheti a nemet, az életkort, a társadalmi helyzetet, egy adott közösséghez való tartozást illetve a más közösségekkel szembeni elkülönülést.

1 A viselet - a nyelvhez hasonlóan - önálló, normatív és a társadalom által elfogadott jelrendszert képez, melyből különböző helyzetekben különböző elemeket emelünk ki, akárcsak a beszéd során nyelvi készletünkből. Ebből a megállapításból természetesen az is következik, hogy egy adott viseleti elem - mégha formailag azonosnak tekinthető is - közösségenként mást és mást jelenthet.

2 Napjainkban már meglehetősen nagy szabadsága van az egyénnek abban, hogy miből és hogyan válogat, de korábban, a hagyományos társadalmak korában ez nem volt így. A divatnak, a személyiségnek nem sok jelentősége volt ekkor; a viseletet merev, nemzedékről nemzedékre hagyományozódó előírások szabályozták és szorították keretek közé.

3 Talán nem tévedünk, ha hasonló, szigorú rendszert tételezünk fel a késő neolitikum időszakában is, és ennek figyelembevételével kíséreljük meg a női viselet rekonstrukcióját egy lelőhelyre vonatkoztatva. Ugyanakkor amikor viseletről beszélünk, gondolnunk kell arra is, hogy ez nem pusztán a ruhát jelenti, hanem a több ruhadarabból álló ruházatot kísérő és teljessé tevő egyéb elemeket is,

4 azaz a lábbelit és a különböző kiegészítőket, funkcionális tárgyakat és ékszereket, a hajviseletet, a testfestést és a tetoválást. Az újkőkori viseletrekonstrukció napjainkban nem tartozik a legkedveltebb témák közé, általában népszerűsítő öszszefoglalások írásakor és kiállítások készítésekor merül fel az igény, hogy láttatni kell a leleteket mögött lévő embert is. A bronzkorral vagy a későbbi korszakokkal foglalkozó 1 FLÓRIÁN Márta 1997. 589. 2 KLANICZAI Tibor 1982., BARTHES, Roland 1982.107-108. 3 FLÓRIÁN Márta 1997. 590. 4 S0RENSEN, Marie Louise 1997. 95-97. régészek körében azonban már jóval elfogadottabb a téma tudományos megközelítése is.

5 A viseletrekonstrukció forrásai Az elmúlt évtizedekben lassú változás figyelhető meg a temetkezésekben talált régészeti leletek értelmezésénél. A korábban külön leletcsoportként kezelt emberi csontmaradványok és az ugyancsak a sírba tett mellékletek és viseletei tárgyak újra kezdenek egy egésszé válni, azaz az egykor eltemetett embert jelenítik meg, aki egyszerre volt egyedi személyiség és a közösség tagja. Ebben az értelmezésben az emberi testnek különböző térbeli „leképezési" formái vannak a neolitikum régészetében, mint a temetkezések, az idolok, a sziklarajzok és maga a test, ami néhány kivételes esetben megőrződött (pl. a mocsári leletek vagy „Ötzi").

6 Az őskori, pontosabban újkőkori viselet rekonstruálása PolgárCsőszhalom-dűlő esetében értelemszerűen csak két forrásanyagból, az ábrázolásokon és a temetkezésekben megfigyelt elemekből indulhat ki. a. idolok Gyakori, hogy az idolokon és egyéb emberábrázolásokon megjelenő ruházatként vagy ékszerként azonosított díszítéseket használják fel a rekonstrukciók elkészítéséhez - a következőkben ezekből említek néhányat a teljesség igénye nélkül. Roska Márton a viseletrekonstrukció szokatlan, bár nagyon képszerű módját választotta, amikor az idolokon megjelenő ábrázolások értelmezését egészítette ki recens néprajzi adatokkal és indirekt bizonyítékkal: „Volt... az asszonyoknak pedig a férfiakéval egyező bujbelén

7 kívül szoknyája, főkötője, hiszen ha értett a hálókötéshez, a főkötő előállítása legfentebb a munka kényesebb volta miatt okozhatott nagyobb gondot."

8 A XX. század elejére egyébként is jellemző volt az effajta megközelítés, hiszen Hugó Obermaier 1911-1912-ben megjelent munkájában a Butmir-kultúra idoljainak öltözetét látja továbbélni az észak-albániai népviseletben.

9 Érdekes 5 Lásd pl. S0RENSEN, Marie Louise 1997., vagy a magyarországi leletanyagot illetően László Gyula munkáit pl. LÁSZLÓ, Gyula 1955. 6 CHAPMAN, John 2000b. 132., WHITTLE, Alasdair 2003. 25-39., BAILEY, Douglass W. 2005., 197-204., HOFFMANN, Daniela WHITTLE, Alasdair 2008. A test régészetére vonatkozó utóbbi évek elméleti irodalmának összefoglalását lásd: JOYCE, Rosemary A. 2005. Más néven bujka, azaz a rövid derekú, hosszú ujjú kabátféleség megnevezése Erdélyben. ROSKA Márton 1927. 189. OBERMEIER, Hugo 1911-1912. 510. 29