Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján 1. A Szolnok menyei levéltár gazdag XVIII. századi összeírásanyagában négy helység II. József korában vég­rehajtott kataszteri felmérésének iratai is fennmaradtak. 1 Közülük Jászkisér községi földkönyvének feldolgozá­sa alapján kívánok ezúttal néhány adatot közreadni. Tanulmányom célja kettős. A földmérés gyakorlatá­nak részletekbe hatoló vizsgálatával elsősorban felhaszná­lásának módszertani problémáit igyekeztem tisztázni, mivel iratanyaga töredékeiben is mezőgazdaságtörténe­tünk egyik legértékesebb forrása. 2 A gondosan előkészí­tett, éveken át az ország egész területén folyó munkála­tokat részletes utasítások szabályozták. Jól megszervezett, többezer főt mozgósító, külön e célra létrehozott szerve­zet, azonos rovatokból álló nyomtatványok biztosították a munka egyöntetűségét. Ez a felmérési iratok adatainak felhasználását nagy mértékben megkönnyíti — minden más korabeli összeírástól merőben eltérő gyakorlata vi­szont számos nehézséget támaszt. A felsorakoztatott ada­tokkal inkább ez utóbbiakra igyekeztem rávilágítani, ke­resve helyes értelmezésük módját. Másik célom a Jászkisér korabeli területére, határ­használatára, mezőgazdasági viszonyaira, a termelés nagy­ságára és a birtok megoszlására vonatkozó adatok köz­readása volt. Valóban szó szerint csak az összképet gaz­dagító adatokról van szó, amelyek azonban remélhetőleg szerencsésen egészítik ki annak a nemrég megjelent je­lentős feldolgozásnak eredményeit, amely más források alapján a XVIII. század második felében Jászkisér gaz­dasági-társadalmi változásainak főbb jellegzetességeit tárta fel. 3 2. A Jászság keleti szélén fekvő Kísér jellegzetes, nagyhatárú alföldi falu: 14904 kataszteri holdnyi terüle­te teljesen sík vidéken fekszik. Földrajzi viszonyai a XVIII. század végén a maitól merőben elütőek voltak: a helység belterületét körülölelték a különböző erek és ta­vak, a Tárna és Tisza holtágai, mocsarakat tápláló kiön­tései, amelyek közt szigetként emelkedtek ki az árvíz­járta legelők és rétek. 4 Földkönyvének bevezető szavai szerint Kisér „áll csak a maga határából", a Jász-Kunság valamivel később keletkezett végső összesítése azonban a Duna-Tisza kö­zén fekvő távoli Pálos puszta adatait is odavonta. 5 Műve­lési ágak szerinti megoszlása e puszta területével és a nélkül 1786/1789-ben a következő volt: A művelési ág megnevezése területe aránya területe aránya kh % kh % Pálos puszta nélkül Pálos pusztával együtt Szántó 5150 34,5 5150 Rét 3011 20,2 3983 Kert 1856 12,5 1856 Legelő 4634 31,1 4634 Szőlő 175 1,2 175 Erdő 78 0,5 78 Összesen: 14904 100,0 15876 Jászkisér határának valamivel több mint egyharma­dát foglalta el tehát a szántó, csaknem ennyi volt együt­tesen a rét és kert, valamint a legelő területe is, míg a szőlő és különösen az erdő kiterjedése jelentéktelen volt. Ez a megoszlás az országos átlagtól elsősorban az erdő kisebb arányával különbözik, de feltűnik a kertek nagy­sága is. 6 Pálos puszta 972 kataszteri hold területe teljes egészében rét volt, így az ezzel megnövelt adatok már a rét és kert enyhe túlsúlyát mutatják. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom