B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Pataki Katalin: Kapucinusok megtelepedése Hatvanban (1729-1759)

E dokumentumoknak köszönhetően vált lehetővé a kolostorépítés fázisainak és a rendház fontosabb egységeinek vizsgálata, mely az egymásra épült történeti rétegek pontosabb azonosítását is elősegítheti. Jelen tanulmány a rendház alapításáról hozott döntéstől a kapucinusok templomának felszenteléséig tartó három évtized történéseit igyekszik feltárni, az építéstörténeti-topográfiai vonatkozásokon túl bemutatva a kolostor működésének egyre kiterjedtebb kereteit megteremtő fontosabb eseményeket is. A kapucinusok hatvani megtelepedése Starhemberg Gundaker Tamás (1668— 1745) nevéhez köthető, akit 1711-ben vezettek be az 1701-től Pest, Nógrád és Heves megyei településekből formálódó hatvani uradalom birtokosai közé - bár birtokjogára királyi jóváhagyást csak hosszas pereskedés után, 1729-ben kapott.

6 Az 1723-ban honosított

7, császárhű gróf magyarországi birtokaihoz tartozott még féltestvére, a Bécs védelmezőjeként ismertté vált Ernst Rüdiger Starhemberg 1700-ban bekövetkezett halála után Visegrád - és a hozzá kapcsolódó Nagymaros, Kismaros, Kisoroszi településekből álló birtoktest - melyet az egyenesági leszármazottak gyámjaként szintén ő kezelt.

8 1. kép. Hatvan főtere a XX. század elején. Bal oldalt az egykori kapucinus kolostor és lakóházzá alakított temploma látható. (Képeslap) HLM T 90.33.14. 6 B. GÁL Edit 1997. 139-141. 7 1723.évi CXXII1. törvénycikk. 1000 év törvényei internetes adatbázis. CompLex Kiadó Kft. 8 MAGYAR Eszter 1998. 16., 23. 162