Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban

Császi Irén „HONVÉDHALMI BOLDOGASSZONY" A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban A hazai búcsús hagyományból kiemelkedik Boldogasszony, Mária tisztelete. Máriát idézik a búcsújáróhelyek keletkezéséről szóló legendák, a népénekek, csodák és Máriát ábrázolják a kegyhelyek képei, szobrai. Heves megyében Tófalu és Kerecsend között népi kezdeményezésre jött létre honvédhalmi Boldogasszony kegyhelye, a honvédhalmi vagy tófalui szentkút. írásos említése 1887-ből származik, mikor Varga Lajos jászárokszállási énekes ember a nép száján élő emlékeket lejegyezte.

1 Újabb említése 1948-ban keletkezett kéziratos népénekben olvasható Honvédhalmi Boldogaszony címmel, melyben „Szűz Anya legszentebb kútjaként" ismerjük fel. Virágzó időszaka 1948 és 1975 között volt, abban az időszakban mikor az elmúlt rendszer vallásellenessége erősödött. A tófalui szentkút létrejöttében a környékbeli német nemzetiségnek, hosszú ideig tartó megmaradásában a magyar történelmi eseményeknek is nagy szerepe lehetett. A korabeli Mária tiszteletnek egyik fontos összetevője volt az elnéptelenedett területekre telepített német eredetű katolikus lakosság vallásossága. Aldebrő, Feldebrő, Kápolna 1772. évi benépesítésekor a püspökség nagyobb számú német csoportot telepített Elzászból, Bajorországból, Nassauból. Szintén ebből az időszakból a 18. század közepéről ered Egerszalók búcsújáró helye a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére, amely az egri káptalan által betelepített német jobbágy lakosság körében bontakozott ki. A tófalui Mária tisztelet indítói lehettek a környékre telepített német eredetű katolikusok. Már Varga Lajos 1887-ben a szentkút eredetére a XVIII. század végét jelöli meg „Majdnem száz évvel ezelőtt bizonyos jámborságáról ismert egyén... egy kisded halom tetején Fájdalmas Szűz Mária élő alakját vélte meglátni, " A szórvány németség viszonylag gyorsan magyarrá vált, s ez által magyar jelleget öltött a búcsújárás is.

2 1 VARGA Lajos 1887. 2 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 116. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2005. 335