Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

segítségével felülről, a léleklyuk nyílásából bocsátottunk alá; az e redmény minden reményt meghaladott, amennyiben sziklába vésett föliratnak jutottunk birtokába... "

141 A feliratokat Bartalos háromszor is lemásolta, s kéziratos naplójába le is jegyezte a jeleket: 1887-ben, 1889-ben és a legpontosabban 1892-ben (3. kép)

{42 Az éremgyűjteményéről is híres Bartalos Hampel Józsefhez írt 1891. január 26-án kelt levelében azt nyilatkozza, hogy szerinte a vésetek a párthus pénzek felirataihoz hasonló alakot mutatnak.

143 Szendrei János - aki Bartalos és Kandra társaságában 1892 nyarán járt a helyszínen — az Archaeologiai Értesítőben közli a feliratot: „A ciceró betűkön kívül előforduló két betű a »himszkitha« abc betűihez hasonlít, de van analógiája az etruszk betűkhöz is, pár hasonló betű előfordul a pfatteni (Tirol) etruszk föliraton. "

I44 1962-ben Saád Andor, 1964-ben Mihály Péter is lemásolta a kőzetbe rótt feliratot. 1994-ben tanítványaimmal pontosítottuk a helyiség alaprajzát, betájoltuk a folyosókat és az ilyen esetekben használatos módszer szerint dörzsöletet készítettünk a jelekről. A felirat habitusa és a jelek alapján a párhuzamot Madarában találjuk meg! Fehér Géza munkáiban történik említés hasonló feliratokról és rovásokról: „Nagyon érdekes emlékek mutatnak egy ősi korra, amikor görög betűk közé bolgár-török rovásjeleket véstek: a madarai szikla egy nehezen megközelíthető barlangjának a benyílása előtt a sziklában vannak rovásjelek, a bejárat falán pedig van egy felirat, amelyben a görög betűk között rovásjelek vannak... "

I45 Bartalos és Szendrei szerint a 16 méter magas kürtőben 4-5 méter magasságban van a felirat, mi 13,5 méter hosszúnak mértük a függőleges aknát, melynek falán a felirat 3,5 és 4,3 méter közt található. Az eltérés a sziklahelyiség feltöltődéséből adódhat. (4-5. kép) Mihály Péter a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiájáról írt munkájában szintén ismerteti a Léleklyuk-barlangot. „Bár a barlang környezetében nincs kaptárkő, de a kürtő hasonló analógiáit mégis a kaptárkövekkel összefüggő és azonos korú sziklahelyiségeknél találtuk meg. " Meg is említ néhány középkori analógiát: Pomáz Holdvilágárokban, a Nagysziklában van egy kürtös barlang (a kürtő aljában rovásfelirat, a szikla külső falán szintén, a barlang bejárata körül pedig 7 db kaptárfülke); Bulgáriában, a Providiai-platón, pedig Róják XII-XIV. századi barátlakásai közül a 3. számú sziklaüreg kürtös (közelében itt is kaptárfülkék vannak).

146 141 BARTALOS Gyula 1891/1. 141. 142 BARTALOS Gyula 1886-1900. 40-49., 117, 125, 323, 672. 143 OSZK Fond. VIII. 2435/2. 144 SZENDREI János 1892.369-370. 145 FEHÉR Géza 1931. 138-157. Újabb későavar motívum Sály - Latorúttal kapcsolatban: lásd a 110. és 136. jegyzetet. A tanulmány lektora, KOVÁCS Béla szerint a latori Léleklyuk romlott felirata zömében inkább latin-, esetleg cirill betűs, ezért az íráskép analógiáját a Constana melletti murfatlari barlangkolostor feliratai között lenne érdemes keresni. „A Mulfatlár mellett felfedezett barlangkolostor a maga számos felirásos emlékével és főként állatábrázolásaival a különböző folyosófalakon, minden kétség nélkül törökös népek emlékeit őrzi, ámbár a későbbi századokban már glagolit- és az ó-egyházi szláv cirillikái is keverednek velük. Ebben a barlang-komplexumban mintha találkát adtak volna egymásnak a törökös népek és a szláv kultúrák, főleg írástörténeti, tanúbizonyságok szerint. " FEHÉRNÉ WALTER Anna: Az ékírástól a rovásírásig I—

II. Buenos Aires, 1975. I. 235-242. A latori ásatások eddigi eredményei alapján a Léleklyuk feliratát a VIII-IX. században itt és a környéken élő, etnikumában és nyelvében keverék avar-szláv népességnek lehet tulajdonítanunk. 146 MIHÁLY Péter 1975. 47., 1979. 76-77. 211