Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

a szentmarii Szt. István kori egyházhoz, melyről Ipolyi is szólott... Szomorú megjegyzéssel fejezi be beszámolóját: És íme ezen történeti kincseink szétrombolásán fáradnak most az olasz munkások, surrog a dinamit, hogy ezt is elpusztítsa, hogy a vidék szépségét eltörölje egy pár ezer köbkőért, amely úgy is bőven van itt a Mátrában. És nincs aki felszólaljon. " (1-2. kép)

i34 Bartalos Kandra Kabossal és Szendrei Jánossal is járt a helyszínen 1892. augusztus 21-21-én: ,,A tetőn az ösvár helye szikladarabokból hányt kerítéssel van még ma is körülvéve. E helyen állott a középkori vár is, melynek ma már csak egy faldarabja van meg. Az egész várhegy különben nemsokára eltűnik a föld színéről, mivel kőbányának használják s már felét levágták. "

I35 Mielőtt ásatásaira rátérnék még egy olyan régészeti lelőhelyet kell bemutatni, ahol Bartalos szintén többször megfordult és felszíni leletgyűjtést és különböző terepi megfigyeléseket tett. Sály - Latorút, Léleklyuk-barlang A bükkalji kaptárkőmező keleti peremén egy olyan objektumot találunk, amely ugyan nem kaptárkő, de a vidék ősi kőkultúrájának fontos emléke. A kaptárkövekkel foglalkozó irodalmak is említik a Sálytól északra fekvő Latorút nevű kicsiny település mellett lévő Léleklyuk-barlangot. Ennek a nagy jelentőségű sziklahelyiségnek a környéke régészeti-történeti különlegesség, hiszen egynegyed négyzetkilométernyi területen különböző korú, eredetű, típusú várak találhatók, valamint egy koraközépkori település maradványa. Az elmúlt évtizedek kutatásai, ásatásai során a következő régészeti objektumok váltak ismertté:

136 1. A Latorvár-tetőn egy nagy kiterjedésű - több mint 5 hektár területű - őskori település sáncai húzódnak. 2. A hegytető fennsíkján 2,4 hektár alapterületen a X. századinak tartott sáncvár épült. 3. A hegy délkeleti ormán egy kisméretű kővár, egy Árpád-kori lakótorony falmaradványai láthatók. 4. A Latorvár-tetőtől nyugatra, lent a völgyben, a Lator-patak két partján egy avar kori - Árpád-kori települést tártak fel a régészek. A Váralja nevű helységet kőkemencés házak, kőépületek és egy körtemplom alapfalai jelzik. A Sály-Latorúti település-együttes feltárása nyomán egy X. századi nemzetségfői központ képe bontakozik ki. A vár alatti suburbium-пяк legfőbb érdekessége azonban az, hogy: a ,, legkorábbi emlékek még a későavar korszakhoz kapcsolódnak. Az egyik ház betöltésében későavar szíjveretek kerültek elő, más házaknál viszont nagyon archaikus kerámiát találtunk, amely jellegét tekintve akár 8. századi vagy korábbi is lehet. " — írja Mesterházy Károly egyik tanulmányában.

137 Ez pedig azt jelenti, hogy a X. századi (?) sáncvár létesítésétjóval - akár több évszázaddal is - megelőzte a lenti település kialakulása! Mesterházy Károly ugyan azt a következtetést vonja le, hogy „a magyar főnök szláv 134 BARTALOS Gyula 1886-1900. 13-14. 1886-ban lejegyzett sorok. 135 SZENDREI János 1892. 369. 136 GÁDOR Judit 1985; 1987; MESTERHÁZY Károly 1986; NOVÁKI Gyula - SÁNDORFI György 1992. 137 MESTERHÁZY Károly 1989-1990.248. 208