Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
alapításához. 26 Pulszky több, más üggyel ezt is kézbe vette. Hogy hol feneklett meg az alapítás ügye, egyelőre nem tudjuk. 1874-1886 között szintén több alapítási kísérlettel találkozunk. Amíg az előző törekvések helyi kezdeményezések voltak, most a külső ösztönzés kapott szerepet. Az Eger nevű lap 1874. augusztus 20-i száma Alakítsunk iparmúzeumot! címmel felhívást közölt, amelyre a gyöngyösi ipartársulat szeptember 3-án bejelentette, kész a létesítendő gyöngyösi múzeum ipartörténeti részlegét megszervezni. 27 Ám az új polgármester-jelölt, majd polgármester, Homer Gusztáv nem talált pénzforrást a múzeum nyitásához, így az előkészületek abbamaradtak. 1875/1876-ban Pulszky kíséretében többször jártak Gyöngyösön a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Történelmi Társulat tagjai, igaz, nem hivatalos kiszálláson. Ilyenkor elő-előkerült a gyöngyösi múzeumügy. így ide is vonatkoztatható az éppen akkoriban közzétett megfogalmazás: „...A hazában majd mindenütt támadtak műemlékek... őrzői, és sokfelé a vidéki értelmiség nemzetünk múltjából reánk maradt kincsek múzeumokba gyűjtésére szövetkezett... (Valamint) a Magyar Történelmi Társulatnak és a Nemzeti Múzeumnak... vidéki kirándulásai által" a figyelem a múzeumügyre terelődött. 28 Szintén eleven ösztönzője volt az itteni múzeumügynek a Tariczky Endre róm. katolikus plébános által 1877-ben, Tiszafüreden alapított községi múzeum, amely hamarosan megyeszerte nevezetessé vált. Ennek példáján 1880-ban a gyöngyösiek természettudományi (őslénytani, mezőgazdasági) múzeumot szándékoztak létesíteni. Ezt idővel ,,helyi ismereti" (=helytörténeti) múzeummá akarták fejleszteni. 29 Az előkészületek az évtized közepén a Mátraaljára is átterjedő filoxera-vész miatt elhúzódtak. A vész tombolásának évében, 1885ben már a Múzeumalapító Választmány (=előkészítő bizottság) is belátta, egyhamar nem boldogul az üggyel. Ezért - emlékeztetve a HMGE választmányát az 1859/1861. évi „gazdálkodási gyűjtemény" tervére — támogatását kérte a létesítendő városi múzeumhoz. Az egyesület választmánya elzárkózott gyűjteménye átadásától és az alapítói közreműködéstől. Lehet, hogy a vészteli időszak alkalmatlan volt e kérés teljesítésére, de az is lehet, a HMGE tovább is önálló mezőgazdasági múzeumot akart létesíteni a gyűjteményével. 30 Felületesen tekintve az 1867-1886 közötti múzeumlétesítési kezdeményezések esetleg kapkodó, megfontolatlan, kordivatot tükröző lépésnek látszanak. Valójában mindegyik kísérlet a meggyökereztetés szerepét vállalta, még az előre látható kudarc ellenére is. „Mindegyike a múzeumügy útját egyengette, ezért tiszteletre méltó" - olvashatjuk egy későbbi tanulmányban, amely megállapítással mi is egyetérthetünk. 31 Az 1886-1919 közötti harmadik múzeumalapítási időszak végre eredményt hozott. 1886. november l-jén a város egyik jeles közéleti embere, Hanák Kolos ügyvéd hozzáfogott a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályának (MKE MO) szervezéséhez. 32 Ebben Hanákot a gimnázium tanárai nemcsak segítették, hanem amikor megtudták, hogy az MO múzeumi bizottságot is alakít, felajánlották a közvetlen közreműködésüket: Gyűjtik a leendő 26 Gyöngyösi kapcsolatára vö.: PULSZKY Ferenc 1872, 23-24. A felkérésre: MOLNÁR József 1969/1., az 1872. szept. 3-i Pulszky-féle levél. Továbbá: MISÓCZKI Lajos 1995, 245-254. 27 A felhívást a lapszám 266-268. oldalán Lőrinczfy János közölte. Az ipartársulati bejelentést idézi SÁNDOR László 1962, 6. 28 Századok, 1876, 49-55. Hatnpel József: Vidéki mozgalom a régészet és a történelem terén. 29 GYVT V. B. L, MO, az 1849-1950. évi közművelődési gyűjtemény, az 1867-1914. évi töredék, az 1880. okt. 11-i fogalmazvány. 30 MOLNÁR József 1969. 18. 31 MOLNÁR József 1969. 18. 32 Mátra Múzeum Történeti Dokumentáció, Hanák Kolos gy., Családkönyv (MM TD)
