Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke

ken sok nép kíséretében hordozták körül sőt, azt az egyházakban is felállították és bálványozó módra tisztelték - vagyis : megáldatták.

108 Szerintük Debrői halála után, Ludányi Tamás egy László nevű testvérével együtt szökött át Lengyelországba.

109 István nevű testvéréről egyébiránt 1405 után nem esik szó. Az emigráció alatt átadhatta lelkét az örökkévalónak. Tamás erdélyi szereplését csak az említett 1404. márciusi királyi parancs említette, illetve Kállai Miklós hivatkozott rá karácsonyi panaszában. Ebből a történészek egy másik csoportja arra gondolt, hogy ezekben a zavaros időkben a pontos tényeknek nem lehettek birtokában az emberek, de még a király sem. Szerintük Erdélybe legfeljebb a püspök párthívei mehettek át. Sőt az se kizárt, hogy Debrői csupán az ő nevét felhasználva akarta a lázadás bázisát kiszélesíteni, a rebellisek reményeit életben tartani. Szerintük Eger eleste után Tamás legfeljebb Tályát ejthette útba, ahonnan Lengyelországba menekült.

110 Mi a reá vonatkozó oklevelek áttanulmányozása után meggyőződtünk arról, hogy valójában egy harmadik variáció áll fenn. Ha igazat állított az egri káptalan az 1407 nyarán, a pápához szóló levelében, akkor Tamás először nem Lengyelországba, hanem Boszniába távozott.

111 Ha pedig így történt, akkor elég valószínűtlenül hangzik, hogy akár Egerből, akár Erdélyből vagy éppen Tályáról ment volna oda. Az utóbbi vár őrzői egyébként is fogságba estek. Életszerűbb azt feltételezni, hogy a lázadás idején mindvégig a dél108 Szalay László: Magyarország története II. k. Lipcse, 1852. 309.; Balássy 17.; Szirmay Antal: Szatmár vármegye csmérete. I. 44.; Hazai okmánytár II. 174. 109 Balássy 17. 110 Balássy 15. és 24.; Mályusz 54. 111 ZsO. II/2. 5550., A családból egy valakiről tudunk, aki még 1405-ben is Magyarországon tartózkodott: A garamszentbenedeki konvent előtt Ludányi Mátyus fia Péter fia László 26 aranyforintért elzálogosította saját részét a Ludány birtok és Krakó közötti borvámból Lévai Cseh Péter mesternek: ZsO. II/l. 3827.