Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Ujváry Zoltán: A Miatyánk, a Hiszekegy és a tízparancsolat travesztiái a néphagyományban

Újvár y Zoltán A MIATYÁNK, A HISZEKEGY ÉS A TÍZPARANCSOLAT TRAVESZTIÁI A NÉPHAGYOMÁNYBAN Egy korábbi tanulmányomban utaltam arra, hogy a parasztság folklórjá­ban sajátságos „szellemi termékeket", a Miatyánk, a Hiszekegy és a tízparan­csolat szövegével összekapcsolt tréfás, gúnyos, ironikus hangú verseket, prózai alkotásokat figyelhetünk meg. A vizsgálatok során kitűnt, hogy különösen a katonaviselt paraszt férfiak hagyományában voltak széles körben ismeretesek a különböző Miatyánk-travesztiák, amelyeknek számos variánsa megőrződött a népi kéziratos könyvekben. A népi eredetű Miatyánk-travesztiák sok tanulsággal szolgálnak a folklór­kutatás számára. Elsősorban azért, mert kitűnő bizonyítékai az irodalmi hatás­nak, a felülről kapott indítékok, inspirációk nyomán létrejött jellegzetes nép­költési alkotásoknak. Egyes variánsai a műköltészet, főleg a diákirodalom egye­nes hajtásai. Ezen minták nyomán azután a parasztság körében teljesen népi ihletésű Miatyánk-változatok alakultak ki. A műfaj nyújtotta lehetőségeket - amint majd látjuk - a munkásirodalom is felhasználta. A Miatyánk átalakított változatai, a Miatyánk-travesztiák, parafrázisok az irodalomban nagy múltra tekintenek vissza. Az irodalomtörténészek középkori eredetű műfajnak tekintik s egyik legszebb irodalmi példája Dante Isteni szín­játékának Purgatóriumában olvasható. 1 A magyar irodalomban a XVIII. sz. vé­gén, a XIX. sz. elején bukkannak fel ilyen szövegek. Kezdetben kéziratban ter­jedtek. Számos mult század elején íródott kéziratos könyv lapjain találkozunk Miatyánk-parafrázissal. 2 A parafrázis fogalmát többnyire olyan esetekben al­kalmazzuk, amikor az eredeti mű tartalma lényegében megőrződik. Az álta­lunk vizsgált változatokban a Miatyánk szövege többnyire ugyanaz, azonban a hozzákapcsolt részek teljesen más tartalmúak, semmi kapcsolatban nem áll­nak az imádsággal. A Miatyánk szövege mintegy keretet ad egy egészen új mondanivalónak. Ügy látjuk, hogy erre az anyagra „műfajilag" a travesztia vonatkoztatható. Abafi Lajos közöl egy Miatyánk-, egy Hiszekegy- és egy Üdvözlégy-tra­vesztiát, amelyek az 1811-i országgyűlésen keletkeztek, valamint egy ugyan­csak a Hiszekegyre mintázott, II. József intézkedései ellen írt - nyilvánvalóan korábbi eredetű - paszkvillust. Megjegyzi, hogy Magyarországon a különböző 1 Bán Imre-Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. Budapest, 1964. 252. 2 Otrokocsi Nagy Gábor: Református kollégiumi diák-irodalom a felvilágosodás korában. A debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének Dolgozatai, 22. sz. Érteke­zések az 1941. évről, 282.; Stoll Béla: A magyar énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840). Budapest, 1963. 273.; Komlós Aladár: Vers a földesurak ellen a XIX. század elejéről. Irodalomtörténeti Közlemények, LVII. Budapest, 1953. 285-287. 169'

Next

/
Oldalképek
Tartalom