A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Szabó László: Megjegyzések a „böszörmények” kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján

Szabó László MEGJEGYZÉSEK A BÖSZÖRMÉNYEK KÉRDÉSÉHEZ A HAJDÚBÖSZÖRMÉNY HATÁRÁBAN TALÁLT ÁRPÁD-KORI FALU RÉGÉSZETI LELETEI ALAPJÁN I. BEVEZETÉS: ELŐZMÉNYEK ÉS KÉRDÉSEK Az Árpád-korban Magyarországon élt izmaeliták kutatásának régi hagyományai vannak. A történészeket és nyelvészeket régóta foglalkoztatja, hogy kik voltak ők, honnan és mikor érkeztek a Kárpát-medencébe. A kutatók általában kénytelenek voltak csak az írott forrásokra és a nyelvi emlékekre hagyatkozni. A mohamedánokhoz még közvetve sem lehetett régészeti emlékanyagot kötni ebből az időből, egészen 1979-ig.

1 Ekkor M. Antalóczy Ildikó tárt föl Hajdúböszörményben néhány objektumot, amelyek egy Árpád-kori faluhoz tartoztak. A Váradi Regestrum adatai, valamint a város mai neve alapján a középkort kutató történészek és nyelvészek helyileg ide kötötték a nyíri izmaeliták egyik települését. Az Árpád-kori falu emlékeinek hiteles feltárása Hajdúböszörményben felvetette azt a kérdést, hogy ez volt-e az a település, amiről az írott források szólnak. Az ásatást végző régész a fenti kérdésből kiindulva összegyűjtötte azokat a szórvány leleteket, amelyek korábban erről a területről kerültek elő, és a kérdéskör körvonalainak felvázolásával megírta az 1979-es ásatás előzményeit.

2 Még négy évig folytatta a leletmentő ásatásokat a hajdúböszörményi téglagyár területén, valamint hozzákezdett az 1979-es ásatás anyagának és adatainak a feldolgozásához és előkészítette azok közzétételét.

3 Sajnos ez a munka félbeszakadt a kutató régész pályamódosítása miatt. Az azóta eltelt időszakban két említésre méltó esemény történt ebben a kérdésben. 1992-ben megnyílt egy állandó kiállítás a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumban, aminek régészeti részlegében helyet kapott az 1979-es ásatás l-es számú házának gazdag leletanyaga.

4 1 Természetesen felvetődött néhány kutatónál, hogy az írott forrásokból ismert településeket összekössék néhány Árpád-kori szórvány lelettel, de mivel ezek nem hiteles ásatásokból származtak, nem lehetett őket összevetni a történeti forrásokkal (MESTERHÁZY 1973b, 37-48.) 2 Ebben a közleményben, bár csak az ásatás előtti szórvány régészeti anyagokat gyűjtötte össze, felvázolt rendszerében és feltett kérdéseiben már a '79-es ásatás eredményei is támpontul szolgálnak (M. ANTALÓCZY 1980). 3 Az 1980-82-es és újabb feltárások dokumentumai szétszóródtak és csak töredékesen lehetett visszakeresni őket, amit Hajdú Zsigmond az 199l-es kiállítás rendezéséhez végzett el. Ugyanekkor leltározta be az 1979es leletanyagot M. Nepper Ibolya. A '79-es ásatás publikációra való előkészítésének dokumentumait sikerült összeszedni. Az egész problémáról részletesen lásd: M. ANTALÓCZY I.-HAJDÚ ZS.-SZABÓ L.: A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei III. (megjelenés alatt). 4 Az itt kiállított anyagon kívül a rajzoltatásra átadott vaseszközöknek egy jelentős része tönkrement. Csak a félig elkészült rajzok és az ásatási jelentés alapján sikerült feltérképezni őket. A kiállítás vezetőjében egy rövid ismertető is megtalálható (HAJDÚ 1992, 10-11). 73