A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
ber 8-án felolvasták azt a leiratot, amelyben a megkoronázott trónörökös, Ferdinánd az országgyűlés által megszavazott koronázási ajándék egy részét az Akadémia pénzalapjának növelésére ajánlotta fel. 151 Ezt később törvénybe (1830: 4 te.) is foglalták. 152 Az október 16-i országos ülésen a preferenciális sérelmek iránti kerületi javaslat tárgyalásakor Bács megye követe, Antonovits Albert utasítása szerint kérte, vegyék be: a Magyar Tudós Társaságot mielőbb állítsák fel, hogy így országszerte további ajánlásokat tehessenek a fejlesztésére. 153 Ekkor ez nem történt meg, nyilván azért, mert ismeretessé vált a királyi megerősítés. Ugyanitt Heves megye (Földváry Ferenc) és Máramaros követe azt javasolta, hogy ha az intézet a pénzalap hiánya miatt nem valósulhatna meg, szervezzenek országos ajánlást e célra. 154 Tudomásunk szerint ez volt az első alkalom, amikor nyilvánosan felvetődött az a gondolat, hogy az Akadémia költségeit országos, a nem adózókat kötelezően terhelő ajánlással teremtsék elő. A megpendített eszmét fejlesztette tovább Szabolcs megye, amikor pótutasítást küldött követeinek. Előtte, november 29-én ugyanezzel a tartalommal körlevelet intézett a többi vármegyéhez. 155 Eördögh Alajos 1830. december 7-én, országos ülésben terjesztette elő a szabolcsi indítványt: a nemzeti nyelv terjesztése és a Magyar Tudós Társaság fundusának sikeres gyarapítása végett készek egy millió vagy még több pengő forint országos ajánláshoz hozzájárulni, azzal a feltétellel, hogy az összeg kétharmadát a nyelv kiművelésére (vagyis az Akadémiára), fennmaradó részét pedig a magyar nyelv terjesztésére és a nemzeti játékszínre fordítsák. Volt egy másik - kissé bizarr - ötletük is, amivel talán az udvar ellenérzését akarták eloszlatni: a mostani országgyűlésen megkoronázott Ferdinándot kérjék meg, hogy a Tudós Társaság pártfogását vállalja el (elfelejtették volna, hogy az 1827:11. te. szerint a fővédnök József nádor?), és hogy „ezen Academia ditső nevének örök emiékezetjére Ferdinandeumnak hivathasson, megengedni méltóztasson". 156 Az országos ajánlás tervét Szatmár megye is helyeselte, a többség azonban egyelőre nemigen tudott megbarátkozni vele. Különösen Nagy Pál (Sopron megye) ellenezte a kötelező subsidium megszavazását. Korainak tartotta még erről beszélni; abban bízott, hogy önkéntes adakozással is összegyűjthető a szükséges tőke. Ezen az országgyűlésen három alkalommal is szólt erről; ismételten, hisz már 1825-26-ban is többször elmondta. Először november 20-án - amikor Károlyi István gróf 20 000 pengő forintról szóló alapító levelét mutatták be 157 - javasolta, hogy a Tudós Társaság pénzalapjának gyarapítására szólítsák fel a törvényhatóságokat, illetve rajtuk keresztül az „országlakókat" (a nemeseket és más kiváltságosakat). 158 December 7-én is azért sürgette a nádori jelentés benyújtását, mert úgy hitte, hogy ennek megismerése után az önkéntes ajánlások száma szaporodni fog, a törvényhatóságok, az egyes személyek, köztük ,,a' fő és alsóbb Egyházi rend, mellynek birtokai a' kimíveltség, erkölcsi pallérozódás terjesztésére vágynak nagy részben szánva" bizonyosan áldoznak majd e hazafias célra. 159 József nádor a személynök (mint az alsótábla elnöke) közbenjárására 160 december 13-án beterjesztette tudósítását, de ennek vitája 151.1830-ik esztendőben, Szent Mihály havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország gyűlésének jegyző könyve (Posony, 1830) 79-80. (a továbbiakban: Ogy Jkv 1830); 1830. Esztendő' Szent Mihály Havának 8. napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai (Posony, 1830) 125. (a továbbiakban: Ogy írásai 1830). 152. Magyar törvénytár, 1740-1835. 497. Az összeget - 10000 pft - 1832. okt. 11-én határozták meg: ld. Szász K. i. m. 158. 153. Ogy Jkv 1830. 95. 154. Uo. 95. Vaszary Kolos: Adatok az 1830-iki országgyűlés történetéhez (Győr, 1885) 72. (a továbbiakban: Vaszary, 1830) - a máramarosi követ helyett a mosoni Torkos Mihály nevét említette. 155. Kazinczy Ferenc levelezése. 21. köt. (Bp., 1911) 431. 156. Ogy Jkv 1830. 213. 157. Ogy írásai 1830. 291-292. A dokumentum 1830. nov. 17-én kelt. 158. Ogy Jkv 1830. 183-184.; Vaszary, 1830. 128. 159. Ogy Jkv 1830. 214. 160. Uo. 214. 471
