A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Művészettörténet - Szíj Rezső: Mata János (1907–1944)

Szíj Rezső Mata János (1907—1944) Mata Jánosról már számos cikk látott napvilágot, sőt egy könyv is megjelent,

1 mégsem állíthatjuk, hogy életművéről akár részletekbe menő, akár átfogó-összefoglaló jellegű kép állna előttünk. Ennek egyik oka éppen az, hogy pályakezdéséről, művésszé válása első esztendeiről aránylag kevés életrajzi adat és metszetanyag vált hozzáférhetővé. Főleg illusztrációi révén ismerte meg az irodalmi közvélemény. 1939-től 1944-ben bekövetkezett haláláig általuk lett népszerűvé. Kevésbé ismert azonban a kezdő éveinek munkássága, s teljesen hiányzik művészetének elemző értékelése. A pályakezdés éveinek földerítését megnehezíti, hogy a könyvjegyek és a szabad grafikák tulajdonosai közül számosan elpusztultak a második világháborúban és azóta, s velük együtt a dúcokból, sőt a levonatokból is sok megsemmisült, s ezért még az utóbbiakhoz is nehéz hozzájutni. Műveit egyetlen közgyűjtemény sem tartotta fontosnak összeszedni, ezért munkásságának számbavételekor szinte teljesen a magángyűjteményekre vagyunk utalva. Önálló műve, a Húsz fametszetű könyvjegy a Magyar Parnasszusról című kiadvány is kevés példányszámban jelent meg, s a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, noha hasonmás kiadásban 1982-ben megjelentette a Petőfi Irodalmi Múzeum (Tóth Endre ismertette a Hajdú-Bihari Napló 1984. febr. 11-i számában). Ilyen körülmények között érthető, ha munkásságáról egységes kép és értékelés mindmáig nem született. Az alábbi adatokat éppen azért bocsátom nyilvánosságra, hogy az életmű átfogóbb értékeléséhez hozzájáruljak. Evégből szeretnék életrajza fehér foltjaiból párat eltüntetni, néhány refrénszerűen ismétlődő félreértést eloszlatni, és munkásságát stílustörténeti szempontból megvilágítani. 1. Mata János Hegyközkovácsiban, ebben az 1920-ban elszakított Bihar megyei kisközségben született 1907. dec. 12-én. Édesapja leszerelt csendőr altiszt, anyja Kraupa Gizella óvónő. Mata Margittáról 1928-ban szökött át a csonka országba, Hajdúszoboszlóra, 1930tól lakott Debrecenben, ahol Ady Lajos segítségével megszerezte a magyar érettségit, mivel a romániait idehaza nem fogadták el. Utána sikerült bejutnia a katonasághoz, ami azokban az 1 Tóth Ervin: Mata János fametszetei. Debrecen, 1962. — L. még:

/и/ои> Viktor: Mata János költészete. In: Déri Múzeum évkönyve 1960—1961. 233—242. — Kiss Tamás: Mata János = Építünk, 1954. 1. sz. — Komjáthy István: Szoboszlai Mata János = Vándortűz, 1947. 6. sz. 80—84. — Tóth Ervin: Mata János fametszetei. (Debrecen, 1962.)— Uő.: Debrecen képzőművészeti életéből с írásában az Alföld, 1961. 3. jubileumi számában csak a nevét írta le. — Uő: Debrecen képzőművészeti múltjából. Mata János. Hajdú-Bihari Napló, 1960. okt. 30. — Versei 1974-ben jelentek meg Debrecenben Megnőttem címmel, Tóth Endre szerkesztésében, Julow Viktor bevezető tanulmányával s Mata 10 fametszetével. 405