A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Szíj Rezső: Kner Imre levelei Mata Jánoshoz

formaj egyeit viseli, a középkori kódexek iniciáléira emlékeztet, s nem nehéz megállapítani, hogy ez bizony nem egészen vág egybe az illusztrációk formavilágával. Az apropót bizonyára ez szolgáltatta, s ezért merülhetett föl a könyvdísz, az ornamens kérdése egyáltalán s ennek kapcsán a további kérdés, lehetséges-e magyar ornamens? Kner Imre véleménye szerint az „európai építészeti hagyomány és az ornamenshagyomány közös Európa valamennyi népével s a nemzeti elem csak alig fölismerhető árnyalatokban fedezhető fel." - S még talán abban, hogy a történelem folyamán s általa meghatározott körülmények hatalma folytán melyik népnek miben sikerült a „legkülönbet" alkotni. Külföldiek eredetinek és magyarnak látták Knerék nyomdatermékeit. Arra azonban, hogy lényegében miben állt ez az eredetiség, tehát miben különbözött a hasonlóan puritán tipográfiai stílusban készült s főleg a német nyomdatermékektől, erre felelni szerintem lehetetlen. Abban sem vagyok bizonyos. Október Nagy Kallói Fényes István krónikájának fejléce hogy ez a kérdés lényeges-e, bír-e jelentőséggel? Annyiban kétségtelenül, hogy puszta utánzással nem lehet megelégedni, bár az is igaz, hogy a mai gyors hírszolgálat mellett, az információs lehetőségek megnövekedett eszközeivel élve, a könyvművész nehezen vonhatja ki magát a nemzetközi hatások alól, hisz ami ma megjelenik a világon, akár mint könyvillusztráció, védőlap, dísz stb., másnap már az asztalán látható. Ily fokú keveredés és egyidejűség mellett hagyomány létre sem jöhet, enélkül pedig önálló elképzelések vagy éppen stílusirányzatok nem is alakulhatnak ki tartós érvénnyel. S hogy a díszítő elemek régen sem különülhettek el a hatások elől, bizonyítékul hivatkozik a kalotaszegi mennyezettáblákra s öregapja aranyozó szerszámaira, amik szerinte pontos másolatai külföldi, főleg német mintáknak. 498