A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Szíj Rezső: Kner Imre levelei Mata Jánoshoz

formaj egyeit viseli, a középkori kódexek iniciáléira emlékeztet, s nem nehéz megállapítani, hogy ez bizony nem egészen vág egybe az illusztrációk forma­világával. Az apropót bizonyára ez szolgáltatta, s ezért merülhetett föl a könyv­dísz, az ornamens kérdése egyáltalán s ennek kapcsán a további kérdés, lehet­séges-e magyar ornamens? Kner Imre véleménye szerint az „európai építészeti hagyomány és az ornamenshagyomány közös Európa valamennyi népével s a nemzeti elem csak alig fölismerhető árnyalatokban fedezhető fel." - S még talán abban, hogy a történelem folyamán s általa meghatározott körülmények hatalma folytán melyik népnek miben sikerült a „legkülönbet" alkotni. Külföldiek eredetinek és magyarnak látták Knerék nyomdatermékeit. Arra azonban, hogy lényegében miben állt ez az eredetiség, tehát miben különbö­zött a hasonlóan puritán tipográfiai stílusban készült s főleg a német nyomda­termékektől, erre felelni szerintem lehetetlen. Abban sem vagyok bizonyos. Október Nagy Kallói Fényes István krónikájának fejléce hogy ez a kérdés lényeges-e, bír-e jelentőséggel? Annyiban kétségtelenül, hogy puszta utánzással nem lehet megelégedni, bár az is igaz, hogy a mai gyors hír­szolgálat mellett, az információs lehetőségek megnövekedett eszközeivel élve, a könyvművész nehezen vonhatja ki magát a nemzetközi hatások alól, hisz ami ma megjelenik a világon, akár mint könyvillusztráció, védőlap, dísz stb., más­nap már az asztalán látható. Ily fokú keveredés és egyidejűség mellett hagyo­mány létre sem jöhet, enélkül pedig önálló elképzelések vagy éppen stílus­irányzatok nem is alakulhatnak ki tartós érvénnyel. S hogy a díszítő elemek régen sem különülhettek el a hatások elől, bizonyítékul hivatkozik a kalota­szegi mennyezettáblákra s öregapja aranyozó szerszámaira, amik szerinte pon­tos másolatai külföldi, főleg német mintáknak. 498

Next

/
Oldalképek
Tartalom