A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1849-ben

Lengyel Imre Az Alföldi Hírlap 1849-ben Adatok egy vidéki hírlap társadalmi szerepének vizsgálatához Az 1848. júl. 2-án megindult Alföldi Hírlap 1849-ben érte el virágkorát, amikor a kormány Debrecenbe költözése folytán az egyszerű alföldi város a szabadságharc fővárosává lépett elő. Az Alföldi Hírlap mind a fővárosból Debrecenbe költözött, mind az 1849 tavaszán Debrecenben keletkezett lapok között megtartotta tekintélyét és vezető szerepét. Olvasótáborának további növekedésével jelentős szerepe volt a közvélemény irányításában, s a forradalom és szabadságharc megnövekedett feladataira való mozgósító hatásával hasznos munkát végzett. A felfelé ívelő pálya külső megnyilvánulásai: 1849. január elején az Alföldi Hírlap volt az egyetlen Magyarországon megjelenő hírlap. Ez az újság közölte Kossuth felhívását az ország népéhez, amelyben bejelentette a kormány Debrecenbe költözését, és a magyar nép támogatását kérte az önvédelmi harc további folytatásához. 1849. márc. 11-től hetenként háromszor jelent meg: vasárnap egy íven, kedden és csütörtökön fél-fél ív terjedelemben. 1849. ápr. 1-én a 29. számtól kezdve megváltozott a lap címfeje valószínűleg térnyerés céljából. Az előfizetők száma jelentősen megnövekedett: a 27. és 28. szám (márc. 27. és 29.) 1000, a 29. számtól kezdve (ápr. 1.) 1300 példányban jelenik meg a lap; a 33. (ápr. 10.), a 38. (ápr. 22.) és a 41. (ápr. 29.) még ezt a példányszámot is meghaladja. Ugyanekkor, mivel az ország távolabbi vidékeiről is jelentkeznek előfizetők, növekszik a lap hatósugara. 1849-ben két korszakot különböztetünk meg az Alföldi Hírlap életében: a lap ezévi első korszakában Debrecen a szabadságharc fővárosa, itt megy végbe az ország erejének összpontosítása a forradalom vívmányainak megvédésére, innen szervezik a dicsőséges tavaszi hadjáratot. Itt folynak le a nagy politikai küzdelmek a forradalom balszárnya és a békepárt között, amelyek a Habsburgház trónfosztásának kimondásával Kossuth eszméinek teljes diadalát hozták. Ez az időszak Buda visszavételéig, a kormányhivatalok Pestre költözéséig tart. A második korszak, egyben a lap életének utolsó fejezete, a szabadságharc bukásának függvényeként következett be. Az Alföldi Hírlap 1849. aug. 2-án jelent meg utoljára. Az Alföldi Hírlap szerkesztése és kiadása 1849-ben A magyar sajtó fejlődésének lendületét az 1848 végén történt események jelentősen lefékezték. A forradalom fővárosi lapjai jórészt megszűntek. A sivár helyzeten nem sokat segített az, hogy néhány (a Közlöny, a Marczius Tizenötödike és a Nép Barátja) később Debrecenben feléledt, sőt átmenetileg új lapok is (Esti Lapok, Debreczeni Lapok) keletkeztek. Kossuth és a forradalom vezetői tisztában voltak a sajtó nagy jelentőségével, és éppen ezért nagy gonddal igye319