A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Szíj Rezső: Gulyás Pál és Ottó Ferenc kapcsolata

Szíj Rezső Gulyás Pál és Ottó Ferenc kapcsolata A költő 1964-ben múlt volna 65 éves, ha megéri, a zeneszerző pedig abban az évben töltötte be a 60-at, így voltaképpen két megkésett évforduló szolgáltatja az alkalmat arra, hogy a kettőjük levelezése napvilágot lásson. E publikáció művelődéstörténeti szempontból is számos lényeges adattal gazdagítja az 1940 körüli évek szellemi arcképét. Ottó Ferenc

1 1936-ban zenésítette meg Balassi Bálint három virágénekét: „Mint sik mezőn csak egy szálfa.. .", „Tebenned Júlia...", „Mi haszon énnékem. .." és József Attila Altató с dalát. Ez utóbbi vers a költőhöz fűződő barátságának szülötte. Ottó Ferenc kérte József Attilát, hogy unokaöccsének, a kis Geller Balázsnak írjon bölcsődalt, amit ő megzenésítene. Ennek körülményeit Ottó a Kortárs 1965 áprilisi számában tömören megírta. Ugyancsak az 1936-os évben József Attila lefordította Ottó számára J. S. Bach egyik koráljának (Wachet auf, ruft uns die Stimme, Ébredjetek, szólít a hang) szövegét, — amelynek Ottó a Magasztaló ének címet adta — a budapesti Kálvin-téri templomban került előadásra. 1937 decemberében a debreceni zeneiskola a Csokonai Színházban Nagykarácsony éjszakája címmel nagyszabású hangversenyt adott, amelyen Ádám Jenő kisoperája mellett a műsoron szerepelt Ottó Ferenc egyik kórusműve is. Gulyás Pál — aki ekkor már levelezésben állt Ottóval, bizonyára észrevette őt a műsorban. A következő 1938-as évben zenésítette meg Ottó Ferenc József Attila: Favágó с versét, amelyet a Vasas Énekkar 1938. febr. 20-i József Attila esten akart előadni, de a rendőrség betiltotta. Ennek ellenére a Budai Szabadság Dalkör rendezésében ugyanaznap délután Endre (András) Béla vezetésével az énekkar a budai Vígadóban mégis előadta. 1936-ban a Nemzeti Színház megbízásából kísérőzenét írt Török Sándor Komédiás c. színművéhez, 1939-ben pedig az Operaház mutatta be a Nyírő József szövegére készült Júlia szép leány с dalművét.

2 1942. febr. 19-én Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága „Irodalmi estek" sorozatában a Zeneakadémián műsorra tűzte Ottó Ferenc három József Attila dalát: Regős ének, Kukoricaföld, Száradok, törődöm — Kóréh Endre énekelte őket s a műsoron szerepelt Major Tamás is József Attila versek mondásával.

3 1958-ban Ottó Ferenc ismét József Attila verseinek megzenésítésével tűnt fel: Miskolc város pályázatán nyert díjat a versekre írt basszusciklusával. A korábbi három mezzoszoprán dal 1959-ben a Zeneműkiadónál is megjelent. Szintén 1959-ben a debreceni Kodály-kórus mutatta be Berzsenyi Dániel: Ifjúság c. művét, amelyet 1958-ban írt a budapesti Berzsenyi gimnázium százéves jubileumára. Ugyancsak 1958-ban zenésítette meg Jékely Zoltán: Zsámbék romjai с profetikus erejű versét középkori építészetünk e romokban is nagyszerű műemlékéről — Zsámbéki kantáta címen.

4 637