A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon

Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy Hajdúdorogon a kecske­maszkos szokás összefügg a lakosságnak az egykori, a betelepülés előtti eredeti kultúrájával. Jó példája ez annak, hogy a népi kultúra évszázadokon át megőriz egy-egy olyan elemet, amelyből a közösség etnikumára következtethetünk. A néphagyomány fenti vizsgálatának tanulsága szerint szláv kapcsolatú szokás maradt meg mind a mai napig Hajdúdorog már évszázadok óta magyar közössé­gének népi kultúrájában. JEGYZETEK 1 Ilié Mirjana: Klocalica, serbulj ili curka. Rad Vojvodanskich Muzeja, 12 —13 (Növi Sad, 1964) 45 — 67.; IU6 Mirjana: Kolekcija klocalica — serbula u Vojvodanskom Muzeju. Rad Vojvodanskich Muzeja, 12 — 13 (Növi Sad, 1964) 235 — 238. 2 Schmidt Leopold: Die österreichische Maskenforschung 1930 — 1955. In: Masken in Mittel­europa (Szerk.: Schmidt L. Wien, 1955) 67.; A maszk kutatásokról újabban: Schmidt Leopold: Maskenwesen, Maskenbrauch, Maskenspiel (Österreichische Zeitschrift für Volkskunde, 1966. 103-125.) 3 Dömötör Tekla: Állatalakoskodások a magyar népszokásokban (Ethnographia, LI. 1940. 235-242.) 4 Földes László: A Néprajzi Múzeum busómaszkjai (Néprajzi Értesítő, XL. 1958. 209 — 228); Mándoki László: Busómaszkok. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. (Pécs, 1961) 159 — 180. 5 Ferenczi Imre—Ujváry Zoltán: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban (Műveltség és Hagyomány, IV. 1962. 9-33, 128-133). 6 Ferenczi Imre—Ujváry Zoltán: Népi dramatikus játékok alkalmai és típusai az Alföldön. (Műveltség és Hagyomány, VIII. 1966. 185.) 7 A kóringyálni szó valószínűleg a koleda, colinda szóból származik. Idevonatkozóan vö.: Popinceanu Ion: Religion, Glaube und Aberglaube in der rumänischen Sprache. (Nürnberg, 1964.) 34 — 39.; A román colindaval kapcsolatban 1. még: Mangiuca Simeon: Dako-romanische Sprach­und Geschichtsforschung, I. (Oravicza, 1890) 194 — 201.; A bánáti szerbek a kecske-maszkos szo­kásban kolinda, korindja dalokat énekelnek. Ilié Mirjana: Klocalica, Serbulj ili curka. Rad Voj­vodanskich Muzeja, 12 — 13. (Növi Sad, 1964.) 50 — 51.; A szlovének is kolednica-пак nevezik a ka­rácsonyi szokások énekeit. Orel Boris: Slovenski ljudski obicaji. In: Narodopisje Slovencev, II. (Szerk.: Grafenauer Ivan —Orel Boris Ljubljana, 1952) 136 —137.; Vö. még: Drobjakovic Borivoje: Etnologija naroda Jugoslavije (Beograd, 1960) 186 — 188.; L. részletesen: Caraman Piotr: Obrzed koledowania u Stowian i u Rumunów (Krakow, 1933) Magyar vonatkozásban: Sebestyén Gyula: A regösök (Budapest, 1902) 273 — 279.; Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Buda­pest, 1946) 157. 8 Amrich Mária: Karácsonyi népszokások Hajdúdorogon (Hajdúdorog, 1957) Kézirat. 1-2. 9 Kapros Judit feljegyzése. 10 Ancsán Mihály hajdúdorogi lakos közlése. 11 Lugossy Miklós hajdúdorogi lakos közlése. 12 Amrich Mária: i. m. 3, 9—10. 1. 13 Amrich Mária: i. m. 10. 1. 14 Lugossy Miklós hajdúdorogi lakos közlése. A szöveggel és a dallammal kapcsolatban 1. Schräm Ferenc: Adalékok betlehemes játékaink dallamainak eredetéhez. In: Zenetörténeti tanul­mányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára (Szerk.: Szabolcsi. Bence—Bartha Dénes (Budapest, 1957) 463-466. 15 Того' László feljegyzése.; Amrich Mária: i. m. 11. 16 Ancsán Mihály hajdúdorogi lakos közlése. 17 Törő László feljegyzése. 18 Orosz István: Kecskések éneke. Kalendárium az 1948. szökő évre (Debrecen, 1948) 92. 19 Ancsán Mihály hajdúdorogi lakos közlése. 20 Amrich Mária: i. m. 14. 21 Császár Edit: A Hajdúság kialakulása és fejlődése (Debrecen, 1932) 27.; Egy összeírás­ban olvashatjuk: ,,...in oppido Dorogh omnes Rasciani et Rutheni exemplariter uniti..." Györffy István: A hajdúk eredete (Budapest, 1927) 5. 22 Hajdúdoroghoz közeli Vid községnek rác lakossága volt. A török harcok idején elnépte­lenedett. Vid falu rác lakosságáról népmonda a szájhagyományban még ma is ismeretes. Porcsalmy 236

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom