Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez
A községet Bunyitay felveszi ismert munkájába, a későbbi tévedések okát az ő feltételezésében kereshetjük. „Amazt fentebb a Szentjobb melléki Szentmiklósban kerestük, emez lehet a Derecske melléki, hol, nevezetesen Derecske és Szentkozma közt, a Kék-Kálló ér mentén ily nevű község egykor létezett. .. .egyetlen ismeretes lelkésze, István a pápai tizedszedés egész ideje alatt csak egyszer, 1335ben fizetett." A pápai tizedjegyzékben szereplő Szentmiklós a Váradi Püspökség bihari főesperesi kerületében állt, viszont a püspökség határvonala Mezőszentmiklós és Derecske közt húzódott egyezően a megyehatárral. 5 Megtaláljuk Csánki Dezső munkájában: „Bunyitay szerint Derecske mellett is állt hajdan ily nevű helység. 6 Borovszky Bihar vármegye monográfiájában már mint tényt fogadja el, hogy ugyanaz a község a Kék-Kálló menti, mint a pápai tized jegyzékben Biharban összeírt Szentmiklós. 7 Mindezek következménye Lukinich tévedése, amikor nagy munkájának térképmellékletén a megyehatár helyes berajzolása mellett a bihari oldalon tünteti fel Szentmiklóst. 8 Lukinich valószínű nem ismerte az e vidéket alaposan ismerő Zoltai munkáit, melyekben Szentmiklós, illetve Mezőszentmiklős helyzetét egyértelműen meghatározza. 9 De nem vette figyelembe Csánki idézett munkáját sem, aki Szabolcs megyében Csegeszentmiklós mellett egy másik Szentmiklóst is felvesz. „1463-ban és 1465-ben a mai Földes melletti Szentmiklós puszta tűnik fel a falvak sorában, a pápai tizedlajstrom csak az utóbbit ismeri." 1 0 Herpay Gábor a teljes egészében Földes határába olvadt Mezőszentmiklósnak is szentel pár oldalt. E szerint már 1342-ben Sebreth és fia István a birtokosai, különválva a továbbra is a Debreceni család tulajdonában lévő Kék-Kálló menti és később Derecske határába olvadt kis falvaktól. 11 Jakó Zsigmond még mindig Derecskébe olvadt faluként emlegeti, megjegyezve hogy: „A részek közül csupán_ Szentmiklóson lehetett valami állandóbb település, mert ennek a neve szerepel később is. (1465: Dl. 16151)" 1 2 Mezősi a török uralom alól felszabadult Bihar megyét ismerteti. Mezőszentmiklós nem fordul elő a feldolgozás alapját szolgáló összeírásban, de nincs az összeírásból kimaradt és Mezősi által ismertetett puszta helyek között sem. 1 3 Ez azért érdekes, mert Mezősi az egykor kétségtelenül lakott helyeket első okleveles előfordulásuk évszámával röviden ismerteti, Mezőszentmiklós pedig az 1692-es összeírást tíz évvel megelőzően még kétségtelenül lakott volt. Győrffy György az Árpád-kori Biharban csak Füzesteleket 1311 és Szentlőrincet 1273 ismeri a Kék-Kálló menti 5 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története (Nagyvárad, 1884) III. 311. 6 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Bp. 1890) I. 624. 7 Borovszky Samu (szerk.) : Bihar vármegye és Nagyvárad (Bp. 1901) 68. „Ugyancsak e község közelében, a Kék-Kálló vize mellett, állott hajdan Szent-Miklós egyházas község, mely 1335-ben a pápai tizedlajstromban is szerepel." 8 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában (Bp. 1918) Térképmellékletek: Bihar megye a XIV. század második felében. 9 Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban, Debreceni Képes Kalendáriom 1905. 50. „1311-ben kapta ... Bihar vármegyében pedig Szentmiklóst (ma Földeshez tartozik) Szentlőrincet és Füzestelket." Zoltai Lajos: Birtokos nemes urak és jobbágy népesség Debrecen város és Hajdú vármegye területén a XVI. század második felében. Debreceni Képes Kalendáriom 1908. 101. „Mezőszentmiklós. Földes és Derecske közt feküdt. ... Ma — mint puszta — Földeshez tartozik." 10 Csánki i. m. 526. 11 Herpay Gábor: Földes község története (Debrecen, 1936) 244—256. — Anjoukori okmánytár IV. 226—232. Az egri káptalan jelentése I. Károly királyhoz 1342. május 31. 12 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp. 1940) 232. „A közben Szentmiklós, Szentlőrinc, Füzestelek és Peleuka Kékkálló melletti pusztákkal gyarapodott falut Rafain bán halála után a Debreceni család birtokolta." 13 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692) Bp. 1943. 124
