Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez

Karacs Zsigmond Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez Mezőszentmiklós egykori települési helyét és hovatartozását illetőleg máig ellentmondó és téves adatokat találunk a történeti irodalomban. Mindezeket öszszevetve és levéltári források bizonysága alapján megpróbálom e kérdés tisztázását. Az első kétségtelenül azonosítható adatot 1311-ből ismerjük, Károly Róbert 1311. november 8. adományozza Debreceni Dózsának a Kék-Kálló folyó mellett fekvő Szentmiklós, Szentlőrinc és Füzestelek birtokokat.

1 Pesty kéziratos helységnévtárában ugyan korábbi fennállására találunk utalást, miszerint: „Földes község határában van bekebelezve Pusztaszentmiklós. ... Buday: Magyarország históriája szerént a tüzes vas próbára 1220-ban volt belőle lakos." Azonban a forrásokat összevetve ez nem nyert igazolást.

2 Itt kell kitérnem az e területen folyó Hamvasér kérdésére, mely egyesek szerint

3 azonos az Anonymusnál kétszer is említett Omsó érrel, míg az 1975-ben hasonmás kiadásban megjelent Gesta Hungarorum jegyzeteiben Pais Dezső az Érrel azonosítja.

4 1 Anjoukon okmánytár (Bp. 1878) I. 235. Károly Róbert 1323-iki megerősítő okleveléből, amelyben egy másik adománylevéllel együtt van átírva. 2 Pesty Frigyes helységnévtára, Szabolcs vm. 100. old. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár Fol. Hung. 1114. — vö.: Buday Ésaiás: Magyarország históriája I. (Pest, .1833), valamint Karácsonyi János és Borovszky Samu: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-iajstrom (Budapest, 1903) 276. A Nr. 327 (228) alatt levő villa Sen Niclous nem azonosítható Mezőszentmiklóssal. 3 Baáv Kálmán: A Földesi Nagy család története és leszármazása, Magyar Családtörténeti Szemle VIII. (1942) 196. „Már Anonymus említi a ma is itt húzódó Hamvascsatornát." — Szűcs Sándor: Régi magyar vízivilág (Bp. 1977) 12. „Anonymus krónikája szerint a honfoglaló magyarok egyik serege Tass és Szabolcs vezérletével a Humusoer (a Hamvasér nevű sárréti folyócska) és a Szerep-mocsár mellett vonuii ..." 4 Anonymus. Gesta Hungarorum (Bp. 1975) 100. „ .. . a Nyír erdeitől egészen az Omsó érig. így felfelé haladva Zilahig jutottak," 104. „Neki indulva lefelé jöttek egy Omsóér nevű víz mellett, s a Szerep mocsárhoz értek." 158. ,,Omsó-ér (Umusouer) 22; (fiuvium nomine Humusouer) 28. ... Ez az Omsó-ér pedig nem más, mint a nagyon ingadozó víztartalmú Ér-meder, amelyről az Érmellék kapta nevét." — vö. Képes Krónika (Bp. 1964) II. 143. „Biharba ment; egy ideig az Omsóér (Umsoer) vizénél tartózkodott." — Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről (Pest, 1860) 34. „Ezen Hómosó éren (Humusouer) a ma egyszerűen Érnek nevezett folyót lehet egyedül értenünk, mely Közép-Szolnok, Szatmár s Bihar vármegyében foly." — Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben (Püspökladány, 1974) 237. „Érdekes véletlen, amelyből azonban messzemenő következtetést nem lehet levonni, hogy a név Szereppel kapcsolatban előfordul az Árpád-korban Anonymusnál ... Történészek, nyelvészek ... a Szilágy megyében eredő Ér folyóval azonosítják." — Vajon nem állhat-e fönn az a lehetőség, hogy az Umusouer és Umsoer az Érrel, a Humusoer pedig a Hamvasérrel azonos, így lehető az, hogy az előbbi mellett felfelé Zilahhoz, az utóbbi mellett pedig lefelé a Szerep-mocsárhoz értek, (a szerző rnegj.) 123