Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Szabady Béla: Barokk költő Győrött a 17. században
Barokk költő Győrött a 17. században. —' Adalékok Nyéki Vörös Mátyás életéhez. — A három folyó városáról ismeretes, hogy kedvező földrajzi adottságai a Duna-medence egyik legkiválóbb ipari és kereskedelmi középpontjává fejlesztették. Várának fontosságát a magyar honvédelem, sőt a nyugati műveltség megoltalmazásának szempontjából mindig méltányolták. Jelentékeny politikai szerepének értékelése azonban már hiányos lesz mindaddig, mig történetirányító államférfiaink történelmi arcképsorozatában eléggé ki nem hangsúlyozzuk azt az elvitathatlan befolyást, melyet kiváló püspökeinek értékes közéleti tevékenységében Győr gyakorolt a magyar sorskerék irányítására. Nemzeti művelődéstörténetünk sem mérte még meg azt az áthasonító képességet, mellyel ez a kb. háromezeréves kultúrájú város a nyugati eszméket, irányokat, szellemi hatásokat a nemzeti művelődés életfolyamába termékenyítőleg beleillesztette. Győr irodalomtörténeti vonatkozásainak kellő kiemelésében is nagy feladat vár még azokra* akik irodalmi fejlődésünk útján iparkodnak megfigyelni a magyar szellem gondolat- és formatermelését. Lappangó győri írók, költők, tudósok bukkannak majd föl az ismeretlenség homályából, ha a helytörténeti kutatás mélyebb szántás alá fogja az egész győri ugart, vagy egyébként ismert írókról derül majd; ki a Győrrel való szorosabb kapcsolat. ilyen, a győriektől is kevéssé méltatott költőről emlékezünk meg a következőkben. Költői működését napjaink kritikája már kedvező világításba helyezte, életadatait néhány évvel ezelőtt nyilvánosságra hozták, mi csak azt tartjuk feladatunknak, hogy néhány adattal kiegészítsük életrajzát, teljesebben ismertessük győri környezetét és néhány vonással színezzük emberi egyéniségének rajzát. Nyéki Vörös Mátyás Baranyából vetődött át a FelsőDunántúlra. 1 ) Hihetőleg a mai Alsónyék volt származási helye. Születésének idejét pontosan ugyan nem tudjuk, de hozzávetőleg megállapíthatjuk az egykorú káptalani számadókönyv segítségével. E szerint 1649. augusztus 14-én! 74-ik életévében járt és 39-ik esztendejét szolgálta a győri székeskáptalanban. Ilyenformán 1574—75-ben született és amint a számadókönyvből pontosan tudjuk, 1611. január 23-án történt beiktatással megkapta az ülés és szó jogát a győri káptalanban, mint mosoni főesperes. 2 ) A két dátum között eltelt h Nevét „Mathias Weörös de Niék"-nek írja. Életrajza : Kőmives Nándor Kolos Nyéki Vörös Mátyás élete és munkái, Csorna, 1918. 2 ) Kőmives szerint 1570 körül született. A győri káptalan magánlevéltárában található IV. Számadókönyv 168. I. említett adatán kívül v. ö, az
