Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Czirók Zoltán: Győr első bombázása – 1919

CZIRÓK ZOLTÁN GYŐR ELSŐ BOMBÁZÁSA -1919 Czirók Zoltán GYŐR ELSŐ BOMBÁZÁSA - 1919 Győr bombázása hallatán az emberek többségének az 1944-es szövetséges légitámadások jutnak eszébe, de ha a Győr városát ért első ellenséges repülőtámadásról szeretnénk megtudni részleteket, további 25 évet kell visszalapoznunk a történelemkönyvekben. 1919. júniust írunk - a világháború befejeződött, de mivel az 1918 novemberétől hatalmon lévő Károlyi-kormány nem tudott úrrá lenni a belső és külső válságokon, a stafétabot a Tanácsköztársaság kormányához került. A rájuk váró feladatok közül a legfontosabb a honvédelem kérdése volt és az ehhez szükséges ütőképes hadsereg megszervezése. A harci repülés lényegében az első világháborúnak köszönheti megszületését, a háború négy éve alatt szinte a semmiből nőtt ki egy meghatározó fegyvernem. A fejlett iparral rendelkező nyugati nagyhatalmak több tízezer repülőgépet gyártottak, az utolsó évben pedig már az olasz fronton is teljes kötelékek harcoltak egymás ellen, köztük jelentős számú magyar repülővel. Ok alkották az első magyar repülőosztályok személyi állományát a háború után és - sok esetben ideológiai fenntartásaik ellenére - ők harcoltak a Tanácsköztársaság védelmében a magyar légtérbe berepülő csehszlovák és román repülők ellen 1919-ben. A győri repülőszázad megalakulásának pontos időpontja nem ismert. A világháborút követően az ország területén fellelhető repülőanyag összegzése után azonban lehetővé vált, hogy az 1918 novemberétől szolgálatban lévő két budapesti repülőszázad mellett újakat is szervezzenek. Egy 1918. december 27-én kiadott, a magyar légierő szervezetére vonatkozó tervezetben - amely a ténylegesen rendelkezésre álló erőviszonyok alapján készült - említik meg először, hogy Győrben egy repülőkülönítményt kívánnak létrehozni. A Hadügyminisztérium 37. (légügyi) osztályának rendelkezése nyomán már 1919. január 17-én a győri 3. repülőosztály számára négy UFAG C.I típusú felderítőgépet utaltak ki.

1 A február 3-án napvilágot látott rendelet pedig a század további négy együléses vadászgéppel való ellátását tartja szükségesnek

2 - ezek kis idő múlva meg is érkeztek. Az osztály első parancsnoka Maier József volt (az egyik leghíresebb vadászrepülő-század parancsnoka a világháborúban), majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után nem sokkal Endresz Györgyöt, a későbbi híres óceánrepülőt nevezték ki erre a posztra. Április 8-tól az egység a 4. repülőszázad nevet kapta.

3 A repülési kimutatások és jelentések szerint február-április hónapokban feladataikat elsősorban propaganda-repülések tették ki (az első repülésre február 3-án került sor), s csak kisebb mértékben a felderítés. Később, májustól a század fő feladatává a felderítés vált Pozsony - Érsekújvár - Komárom - Esztergom térségében, majd június közepétől Győr városának védelme.

4 1919. május 20-án a Tanácsköztársaság csapatai támadást indítottak a csehszlovákok ellen az északi fronton, és június 10-re elérték Bártfánál a történelmi Magyarország határait - az északnyugati fronton is ellenőrzésük alá kerültek a szlovák területek Pozsonytól Érsekújváron keresztül egészen a Léva - Losonc - Rimaszombat vonalig. A katonai sikerek ellenére a Tanácsköztársaság helyzete reménytelenné vált, több ok miatt is (a Clemenceau-jegyzék, a belső bázis leszűkülése, a hadsereg kimerülése stb.). A csehszlovák csapatoknak ez lehetőséget adott 177