Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK alapján a kötetet a Myrhából szedett édes méz c. művel azonosíthatjuk, amelyet a nagyszombati Szent Kereszt kongregáció jelentetett meg (Gulyás 1939, 74-75). Viczay Teréz ezenkívül saját névadó patrónusának kultuszát is támogatta, mint erről a Szentháromság oltár Szent Teréz szobra árulkodik. A XVIII. század során tovább bővült a Hédervárott tisztelt szentek köre. A század első harmadában jelent meg Szent Peregrinus kultusza, majd vélhetően az 50-es évek körül szabadtéri monumentális emléket kapott Szent Flórián, akinek tisztelete már korábban is jelen volt. Mindezeknél jelentősebbek voltak azok a változások, amelyek mögött gróf Viczay (I.) Mihály törekvései álltak. Egyéni devóciójának ugyanis meghatározó eleme volt erős Mária tisztelete. A plébániatemplom egyik mellékoltárára az ekkor már nagyhírű és csodatévő győri kegy kép, a grófi család min­dennapi istentiszteleteinek helyéül szolgáló és általa a nép számára is megnyitott Várkápolna főoltárára pedig a tullni kegykép másolatát he­lyeztette s felújítatta a Boldogasszony templom lore tói kápolnáját is. U­gyanitt a főoltárra szintén egy Mária-képet állíttatott. Mária tiszteletének kialakulásában a győri szemináriumban folytatott tanulmányai is közre­játszhattak: ennek legszembetűnőbb jele a győri kegykép hédervári kul­tuszának megteremtése. Emellett különös tisztelettel viseltetett Nepo­muki Szent János iránt is. (I.) Mihály kegyessége mögött mindazonáltal már nem fedezhetünk fel speciális mozgatóerőt: Mária- és Nepomuki Szent János kultusza a XVIII. század közepének általános tendenciáihoz igazodott. A Krisztust az Olajfák hegyén ábrázoló szoborcsoport fel­állításával a helyi hagyományokat követte s folytatta. A század folyamán beállott változásokat Szent Vendel tiszteletének megjelenése zárja le. A jószágok védelmezőjének az 1700-as évek közepén kibontakozó kultusza a Szigetközben is hamarosan mély gyökereket eresztett: e vidék életében ugyanis fontos szerepet játszott az állattartás. Jegyzetek: Ezúton szeretném megköszönni Horváth Richárdnak és Hegedűs Zoltánnak a latin szövegek fordításához nyújtott segítségüket. 1 CV 1561,140: "bona Ecclesiae pro se usurpavit". 2 Az eretnekek száma korábban több volt, ám Lévay István plébános vagy 15 főt megtérített: bizonyára ez volt az utolsó nagyobb csoport. Meglepő módon azonban az urak család­jában is volt még két eretnek: talán a nejek között. 3 Csömöthey Pálné Viczay Mária - (I.) Ádám leánya - 1656. augusztus 3-án felvett hagya­téki leltárában érdekes adatokat találhatunk az egyéni áhítatra. Az elhunyt ingóságai között számba vétetett "egy magyar énekes könyv és Thomas a Kempis magyarul... Officium Beatae Virginis magyarul" (Radvánszky 1879 III, 329). 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom