Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Domonkos O.: Magyarországi festőcéhek (I)

festőmester törvénytelen származása körüli vitából kitűnik. 1601-ben Késmárk, Eperjes, Kisszeben, de még Ratibor, Losol (Oppeln) mesterei is nyilatkoznak az ügyben, akik mind törvénytelennek tudják vagy vélik Mütz Tóbiást. Sőt még a prágai festőket is nyilatkozattételre, véleményadásra kérik a lőcsei mesterek. A prágaiak elhárítják a kérést, mondván, hogy abban már bírói ítélet is elhangzott, de nem is rájuk tartozik az ügy.

6 Másrészt az 1608-ban alakult „Schön und Schwarzferber" céh a fenti magyar városok mestereit tömörítette testületté lőcsei székhellyel, majd hatáskörét fokozatosan kiszélesítette más helységek mestereire is.

7 Egy-egy mesterség történetében a fejlődés fontos állomását jelenti a céhalakítás. Ennek alapfeltétele általában a mesterek számának növekedése, ami azután szükségessé teszi a mesterség gyakorlásának szabályozását. Másrészt a mesterek közös érdekeik védelmét remélik a város vagy király által megerősített szabályzatok által, szemben a céhbe nem tartozó kontárokkal, a rokon szakmák illetéktelen beavatkozásaitól. A festőcéhek alakítására Magyarországon is megértek a feltételek a 16. század végére, a 17. század elejére. Az első festőcéh alakulása lépést tart a közép-európai fejlődéssel. A prágai festők 1550 körül,

8 az erfurtiak 1598-ban,

9 a lipcseiek 1602-ben

10 alakítottak céhet. Valószínűleg a 16—17. század fordulója körül jött létre a boroszlói céh is. De mindezeket megelőzte és nagyobb kiváltságokkal rendelkezett a bécsiek céhe, amely privilégiumát az 1208-ban kelt, VI. Lipót herceg által a flamandoknak adományozott kiváltságlevelére vezeti vissza.

11 A későbbiekben, Magyarország Habsburguralom alá kerülése után, ennek a bécsi céhnek a hatásköre a magyarországi festőmesterekre is kiterjedt, mint „Landhandwerk"-nek, főcéhnek. Sőt 1526 után Csehország és Szilézia is uralmuk alá került, így ezek kiváltságleveleit is a bécsi udvarnál erősítették meg. Csakis így érthető meg az a kapcsolat, ami a magyarországi festőcéhek, valamint a bécsi, prágai, boroszlói főcéhek között kialakult a 16—18. században. A bécsi festőcéh Az osztrák és a szász történetírás a múlt században egyaránt arra a megállapításra jutott, hogy a flamandok a posztókészítéssel együtt a festést is meghonosították a szász, osztrák, cseh és morva területeken. Bécs város kézműiparának fellendülését is éppen a flamandok megjelenésével, a számukra 1208-ban kiadott privilégiummal egybeesőnek tartják. „Von einem Wiener Gewerbe kann man jedoch nicht sprechen; denn dessen ersten Anfänge fallen mit der Niederlassung der Flämminger im Jahre 1208 zusammen. Dass diese Flandrer Handwerker, und zwar Färber waren, steht jetzt fest und die Ausstellung des Freiheitsbriefes, durch welchen ihre Zunft anerkannt wird und sie mit Ausschluss der Gerichtsbarkeit des Wiener Stadtrichters dem Münzkämmerer unterstellt wurden, beweist, dass die Ansiediung auf Grund vorgängiger Abmachungen mit dem Herzog erfolgte. Kein Zweifel, dass die Berufung dieser gewerbtüchtigen 6 Levoca, Okresny Archív. XII/90/1

—2., 5—7. (Levocski maliarsky majstri 1601— 1697.) 7 Uo., XII. 90/a Zechenbuch. 8 Csehszlovákia, Dvur Králové N. L. Textilni Múzeum. 9 Erfurt, Stadtarchiv. VIII. Aa. 145. 10 Leipzig, Stadtarchiv. Färber. A. 1. 11 GySmL:2, Céhiratok 13. a. 102