Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Batári F.: Asztaloslegények Győrött a XVII. században

1. ábra. Győr látképe a XVII. századból artikulusok mellett igen gazdag anyagot nyújtanak a céh 1663-ban kiadott okirata 6 (I. sz. melléklet) és az 1674-től folyamatosan vezetett legénykönyiv 7 XVII. századi bejegyzései (II. sz. melléklet). Az 1663. február elsejei keletű oklevél a céh vezetőségének felsorolásával kezdődik. Ez időben Hanß Rapolt asztalos a céhmester; Mertin Börner puskaagy­műves, Valentin Schweng asztalos: esküdt mester; továbbá Michael Mössel asz­talos pannonhalmi szertáros, Abraham Scholtz puskaagyműves, Johan Steinweck asztalos, Georg Gruber puskaagyműves, Hanß Henn asztalos, Mathias Schnatin­ger puskaagyműves, Paul Egener asztalos voltak a céh vezetőségének többi tagjai. Az articulusokat az 16224>en Pozsonyból kért céhszabályzat alapján a mesterek és a legények közötti vitás esetek kiküszöbölése végett állították össze. Az okirat 17 pontban a legények kötelességeit, jogait, kiszabható büntetéseket és a fizeté­sek maximumát szögezi le. A 10. artikulushan, amely korlátozza a munkába felvehető legények számát, a munkaerőgazdálkodás kezdeti formáit ismerhet­jük fel. A vándorasztalos vagy puskaagyműves legénynek, amikor Győrbe érkezett, először a legényszállás atyamesterénél („Vatter zur Herberg") kellett jelentkez­nie. Az atyamester a legényt a fogadómesterhez („Irtten Meister") és az öreg­legényhez („Irtten Gesell") küldte, akiknek feladata volt, hogy a vándorlegénynek munkát szerezzen. Ha mégis megkerülésükkel keresett munkát, akkor a legényt és a munkaadó mestert is megbüntették {1. art.). Ha a legény munkáiba állt, a munkaközvetítő fogadómesternek és az öreglegénynek „fél bort" és két „magyar kenyeret", a láda javára pedig egy pint bort és négy „magyar kenyeret" fizetett: a legényt felfogadó mester a munkaközvetítésért a fogadómesternek ós az öreg­6 XJM lsz.: 54.1.9., 50X30 cm nagyságú, pergamenre írott, gótbetűs oklevél sodrott selyemzsinóron függő pecséttel. Pecsét fátokban. 7 XJM lsz.: 54.1.4. Gesellen-Buch, XVII—XVIII. sz.-i kéziratos, gótbetűs bejegy­zésekkel, az egykori ún. győri antifonale egy lapjába kötve. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom