Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Szőke Béla: Győr nevéről
Győrrel azonosít. A különös szófejtés Lám Frigyes összefoglalásában így hangzik: „Az „a" a Gjula végén szláv suffix, amely nem számít, — marad Gjul, a törökök az u-t ü-nek vagy ö-nek ejtik, a szláv jövevényszavakban sokszor találunk 1 helyett r-et. A szláv Gjul tehát annyi, mint a törökök nyelvén Gül, Gjül, Gjöl, és ez annyi, mint a magyar Győr, Győr neve Krauss szerint annyit jelent mint Rózsa, „Rózsavár." — Csak helyeselhetünk Lám Frigyesnek, amikor ezt a szófejtést „kalandos"-nak mondja. 2. Külön fejezetben kell foglalkoznunk annak a — Győrött és országszerte — rendkívül mély gyökeret vert tévhitnek az eloszlatásával, mely szerint Győr neve avar eredetű s e nép gyúr vagy gyűrű nevű, köralakú sáncváráról nyerte a nevét. 1824-ben Tubolyszegi Tuboly László így ír Győr nevének értelmezéséről: „a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, városa állott." 11 1858-ban Ráth Károly is hasonlóan vélekedik: „az itt talált Avar őseik romban fekvő gyűrűjéről (a honfoglalók) saját nyelvükön is Gyűrűnek, majd a nyelvfejlés következtében Gűr s Gőrriek nevezték városunkat." 12 Győr nevének avar eredetét hirdette lelkesen Villányi Szaniszló is. Az „avargyürü" nyomait vélte felismerni egyes csallóközi helynevekben (Gurew, Gyrew, gyreubukur) s a Győr és Gönyű közötti gödrös területen. 13 Városunk s a megye múltjának egy másik kutatója, Matusek Antal — elődjeinek példáján felbuzdulva — Győrbe helyezte Baján avar fejedelem székhelyét, mely szerinte „ekkor nyerte Geuru (vártelepet, várnépet jelentő) nevét, melyből Gyűr (gyürü), majd Győr lett". 14 Az előbbi, teljesen valótlan állítást még tovább toldotta Szávay Gyula, aki a millennium, rózsaszínködös világában már azt hirdette, hogy Győr Avarország „birodalmi fővárosa" volt. Egy nagy „avargyűrű" központjában állott, melynek külső sáncai Mezőörs és Gönyű határában állottak. 15 Győr avar eredete ott kísért a mai napig a komoly történetirodalom lapjain 16 ugyanúgy mint a helyi népszerűsítő irodalom, 17 útikalauzok stb. hasábjain. Más dolgozataimban részletesen kifejtettem már, hogyan alakult ki Győr avar eredetének tévhite. 18 Itt csak összefoglalom a kérdés lényegét. Kiinduló pontunk az avar hring kérdése. Az eredeti történeti forrásanyag kritikai újjáértékelése bebizonyította, hogy az avar birodalom területén csak egy hring volt. így nevezték frank nyelven a fejedelem — esetünkben az avar 11 Ráth K. i. m. Tud. Gyűjt. (1824) IX. 57-58. 12 Ráth K. i. m. 13. Fehér I., Győr megye és város egyetemes leírása. (Bp. 1874) — Villányi Sz., A megye kültörténete. 469. 14 Fehér I. i. m. — Matusek A., A megye helytörténete. 493. 15 Szávay Gy., Győr. (Győr, 1896) 14-15. 16 Pl. Pais D., Magyar Anonymus. (Bp. 1926) 117. — Hóman—Szekfű, Magyar történet I. 126., 211. — Györffy Gy., A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Sz (1958) 33. 17 Pl. Borbíró V.—Valló I., Győr városépítéstörténete. (Bp. 1956) 18 Szőke B., Fejezetek Győr koraközépkori történetéből. Arrabona (1959) 83—100.; Az avarok hringje. Arch. Ért. (1960) 61-63.
