Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)

Garami Erika: A dualizmus kori Magyarország pénzügyei Mikszáth Kálmán szemével

Garami Erika A dualizmus kori Magyarország pénzügyei Mikszáth Kálmán szemével Mikszáth Kálmán (1847-1910) szépirodalmi munkássága a legismertebb, mégis, a jelen témához az író politikai írásai, karcolatai, újságcikkei és parlamenti tudósításai szolgáltak forrásul. Novelláinak, regényeinek, kisregényeinek e szempontból történő feldolgozása egy másik előadás tárgyát képezhetnék (például a pénz legendája a Szent Péter esernyője című regényben). Mikszáth anekdotáiból, humort nem nélkülöző írásaiból, a kor politikusai elé tartott görbe tükörből olyan információkhoz juthatunk, amelyeket a „hivatalos" iratok, források gyakran nélkülöznek. Jogot tanult, de diplomát nem szerzett. Megyei tisztviselő, tiszteletbeli aljegyző, majd joggyakornok lett. írói és politikai, közéleti sikerekre vágyott. Az 1860as évek végétől jelentek meg novellái mellett tárcái különböző újságokban. „ Teljes életemben a nyilvános közélet embere akartam lenni, és az is leszek." - írta. A Nógrádi Lapok munkatársaként kezdte pályáját. Hol volt állása, hol nem. „A szegénység rossz tanácsadó."

1 Ekkor, élete egyik legsötétebb időszakában hívták Szegedre. 1878 augusztusában került három évre a Szegedi Naplóhoz. írásai nem maradtak visszhang nélkül. Sikerei ellenére így ír egyik levelében akkori munkájáról: „Ki nem állhatom én magam sem a pamfleteket, csak a közönség szereti és undorodom az újságírói foglalkozástól, de mégis kénytelen vagyok vele. Az az egy zsáner, amihez úgy ahogy értek, a novella. Elítélni látszol, amiért nem pusztán ezt írok, ami jobban megfelelhet az ambíciónak, ami íróhoz méltó dolog, nem úgy, mint a pamflet, vagy ami még ennél is alacsonyabb, a lapcsinálás. "

2 Újságírói elismeréssel párhuzamosan az áhított irodalmi is megérkezett. 1881-ben az Ország-Világ című hetilap segédszerkesztőjeként került vissza Budapestre. Hamarosan a Pesti Hírlap alkalmazta, amelynek huszonöt éven át dolgozott. Megbízatása országgyűlési tudósítások írására szólt, ahol éles megfigyelőképességét kamatoztathatta. O a tiszaeszlári per nyíregyházi tárgyalásának tudósítója is. Ahogy szépirodalmi műveiben, úgy politikai írásaiban is az emberek viselkedése, azok változása érdekelte. Új műfajt teremtett parlamenti karcolataival, amelyet az olvasóközönség szívesen fogadott. Országgyűlési tudósításaival mintegy másfél évtizedig szórakoztatta olvasóit. Az alapvetően nem 1 Cikkekés karcolatok III. 1886, http://mek.oszk.hu/00900/00902/index.phtml p. 192. 2 Mikszáth Kálmán Szabó Endrének, Szeged, 1880. december 1. http://www.intratext.com/IXT/ HUN0135/_P2H.HTM 83/a 197