Zombori István (szerk.): A SZEGEDI ZSIDÓ POLGÁRSÁG EMLÉKEZETE (Szeged, 1990)

Apró Ferenc: Zsidó képzőművészek Szeged művelődéstörténetében (1901-1945)

vásznon: hogyan hat a zene a páholyban ülő férfiakra és nőkre. Képe olyan sikert aratott, hogy nyomatait ma is árulják! Góth, mint arcképfestő is sikeres lett. Olyan híres színésznők készíttettek nála portrét, mint Anny Ondra és Lilian Harvey. 1937-től Londonban élt. Itt megfestette Anthony Eden első feleségét és Eden két nénjét. A két háború közti szegedi, sőt magyar piktúra és grafika számottevő alakja Vadász Endre (1901 —44). Szegeden született, itt érettségizett, festeni Heller Ödönnél tanult. A főiskolán Glatz, Olgyay és Zádor volt a tanára, de ő Rudnayért, később Vaszaryért lelkesedett. 1926-ban a Műcsarnokban is, szülővárosában is kiállított. Akár fölfedezőjének is tekinthetjük Juhász Gyulát, aki azt írta róla, hogy „egészen ifjan a legszebb reményekre jogosító művész". 1927-ben ismét kiállítást rendezett Szegeden. Lengyel Vilma „a ragyogó fények poétájának" nevezte a 26 éves művészt. 1928-ban megnősült, a debreceni zsidó gimnáziumban kapott rajztanári állást. 1936-tól Budapesten élt, 1944-ben a gödöllői munkatáborban öngyilkos lett. Moholy-Nagy korszaknyitó fölvillanása után Vadász volt a második, aki túllépett a naturalista

—plein air — impresszionisztikus festői irányzaton. Összefogott formákban, hangsúlyozott kontúrral fogalmaz, szívesen épít a vonal kifejező erejére. Kedveli a tiszta színeket, a dekoratív egységeket. Eredendőn grafikus alkatát festményeiben sem tudja megtagadni. Hangvételére az együttérzés, a részvét jellemző. Érzései sokszor vegyülnek bumfordi bájjal, tenyeres-talpas homorral, enyhén groteszk látással. Kedvvel kalandozik a mese, az álom világában. Sok képén jelenik meg a tél, mint az elidegenedés, a magáramaradottság, és — talán Aba-Novák hatására — az álarc, mint a védekezés, a magábazárkózás jelképe. Szegedi éveiben inkább festő, mint grafikus. Grafikáit Rabinovszky Máriusz így jellemezte: erénye, hogy olyan egyéni kifejezést talált, amely először is minden nálunk ismert sablontól mentes, másodszor is gyökeresen rézkarcsszerű, harmadszor is szerencsésen egyesíti a biztos kezű primitívséget a hangulat csöndes humorával. Grafikusként szinte haláláig jelen van a Város képzőművészeti életében. Déry Ernőné elhalmozza megrendeléssel, szívesen foglalkoztatja Némedy Gyula, Lusztig István, Palócz Sándor és Kolozs Lajos is. Vadász a méltán híres szegedi grafikai iskola (Buday, Bordás, Kopasz) időben első tagja, megalapítója. Vadásszal egyidőben jelentkezik Szegeden egy másik grafikus, Békefi György (1901 — 1944?). Ismert család tagja. Nagybátyja Békefi Antal novellista, a Szegedi Napló főszerkesztője. Unokatestvére Békefi István, a termékeny színpadi és filmíró, másik unokatestvére Békefi László, a