Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

154° kat 2l Római Vitézeket, kik a' Vakusoknak ül­dözéssoket szenvedni nem akar ák ; által-vitte a' Dunán, és Méziában (az-az a' mostani Bul­gáriában) le-telepítötte. Kik pedig a' Rómaiak közül Dáeiában ineg-maradtak ; a' Római nyel­vet (melyen ok beszéllöttenek) a' Szarmaták' nyelvvével (mely a' Tót nyelvvel egy vala) az­után a' Dákusokéval-is öszsze-vegyítvén, egy kü­lönös Oláh-nyelvet szerzettek, mely nem egyéb, hanem Deák, Tot, és Ttó^í-nyelvből öszsze-ha­bartt, és föl-eresztött szülemény. Ók magokat most-is Rómaiaknak nevezik (Rumun\ Azt mondgya N eis inger, egy német író ; hogy Valáchia lakosinak nagyobb részsze Kris­tzíí-Urunk' 5PO dik esztendejében (midőn a'töb­bi Nemzetek-js vándorlani kezdöttek) a' Bolgá­rokkal jött-ki , Flach , vagy Valack név alatt. A* f-bötíit Q-ra fordityán a' Magyarok, 6ket első­ben Oláchoknak, az után Oláhoknak nevezték, Bírták ezt a' Valáchiát (Dáciának több rész­szeiyel egygyütt) a' Gothusok, Szarmaták, Dá+ kusok, és Gepidák miud-addig, méglen 376-dik tájban ki-jöttek a' Honnok, és ezeket, vagy el­kergették , vagy ( kik magokat meg-adni akar­ták) meg-hódították. Bírták osztán azt 600-dik tájban a' Csabai Magyar ok-\s (Csabares,Khabares); az-után magok 3' Magyarok-is 900-dik tájban, ATzgyar-kirájjaink között leg-elso volt IV­Bé'a, ki Falácbiának Ufa lött : mert ama' híres Ku-

Next

/
Oldalképek
Tartalom