Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Rózsa Gábor: Csontváry Kosztka Tivadar egyik nagybácsija. Kosztka Károly (1814-1887) mérnök Szentesen

A Kosztka-család ilyen összetartására utal, hogy a vízimérnökségbe, az állomáshelyek szüntelen változtatásába belefáradt egyre betegebb nagybácsit alig ötvenévesen a Veszprémi Államépítészeti Hivatal főnökségébe vezérli jósorsa. Ott Lajos öccse, a szintén emigráns honvédszázados biztosít neki és családjának lakóhelyet. 7 A két egykori törökországi emigráns most tökéletesítheti végre a csoda­fegyvert, melynek kicsinyített (fából készült) makettját is elkészítik. (1. kép) A hat darab vízszintes elrendezésű párhuzamos csövet hátulról fogaskerekes automatika szolgálja ki. A kerekek fölött keresztbe futó vályúból először a golyót adagolja a csőbe, a következő ütemben puskaport vezet a tölcsérekből a golyó mögé, harmadikra lefojtva zárja hátulról, negyedikre szikrával iniciálja, és megtörténik a lövés. Az automatika úgy van beállítva, hogy a négy ütem nem egyszerre, hanem csőről csőre folytonosan megy végbe, így a hat csőből egy-egy ütemben mindig kettő teríti a tüzet. A szerkezet működ­tetésére két „kurblis" katona, és további két adagoló kiszolgáló személyre volt szükség. A könnyebb célzás érdekében szekérre szerelték, de fedezék­ben, vagy épületablakban is elhelyezhető lett volna. Golyószórója soha nem valósult meg, mert idő közben feltalálták az. ún. töltényhüvelyes megoldást, ami a Kosztka-féle golyószóró három munkaütemét előre elvégezve konzer­válta, és már csak indítani kellett. A sikertelenség nem lohasztotta a két fel­találó-rokon tettvágyát, kifejlesztették az egycsövű, hátultöltős „gyorstüzelő" puskájukat is, ami már papírból előkészített töltényhüvelyekkel működött. 1869-ben Rákosmezőn a híres „ Werndl-féle " fegyverrel versenyt lőttek vele, és lehagyták, mert amíg az percenkét csak kilencet, Kosztkáéké tizenegyet tudott lőni folyamatosan. Az osztrákok mégsem fogadták el, és a III. Napó­leonnál tett látogatásukkal is „lekéstek" a közben már elkezdődött porosz­francia háborút. A hetvenes évek vége felé Hódmezővásárhely állomáshelyről ismeretes id. Kosztka Károly több államépítészeti hivatali terve. A Szentesi Koszta József Múzeum őrzi tervezési segédkönyveit és szabályzatait is, melyeket a híres famakettal együtt ifj. Kosztka Károly ajándékozott a Csongrád várme­gyei Történelmi és Régészeti Társulat gyűjteményének. 8 Az apa mérnöki szakértelmére éppen abban a tiszai árvízben volt a legnagyobb szükség, amelynek szenvedő tanúja Csontváry Szeged-Öthalmon, majd a Városházán volt a „Víz" alkalmával 1879-ben. Sorsszerűnek érezzük, hogy éppen a gyer­mekkorában Gyulán és Eszéken már vízi jártasságra szer tevő Csontváry az, aki társainak példát mutatva a Pest felől szárazon megközelíthető Öthalom­szigetröl dereglyén az akkori Indóház töltéséig eljut. A nagybácsi eközben Vásárhely és Szentes ármentesítő székhelyekről a Bökény-Mindszenti ár­mentesítő Társulat védvonalain rendelkezik. Mindszent községet ő menti meg az elárasztástól, amikor gözszivattyúkkal több hetes éjjel-nappali küz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom