Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

IRODALOMTÖRTÉNET - Lengyel András: Író és „rendszerváltás”. Dettre János és Móra Ferenc konfliktusáról

LENGYEL ANDRÁS író és "rendszerváltás" Dettre János és Móra Ferenc konfliktusa Az emberi konfliktusok természete sajátos. Magánemberi rokon- és ellenszenvek, kisebb-nagyobb gyarlóságok, vétkek hozzák létre, de nem önmagukban, nem légüres térben. Az a tér, amelyben emberek ellentétes érdeke vagy szembenállása konfliktussá válik, legalább olyan meghatározó, mint maguk a konfliktus alapját képező emberi gyarlóságok. Ha tehát most egy régi, immár történetinek tekinthető konfliktusról szólunk, nem eshetünk a moralizálás vétkébe. Az emberi gyarlóságok kibontakozását ugyanis az a szociokulturális tér, amelyben megjelennek, lefékezheti, sőt közömbösítheti, de föl is erősítheti. Dettre János és Móra Ferenc 1920 eleji apró konfliktusa sem azért érdemel említést, hogy emberi vétkeket Ítéljünk el. Ez, kivált ennyi év után, fölösleges és értelmetlen is volna. De az a kis eset, amelyet előadásom most fölvillant, egyúttal a politikai váltások emberdeformáló erejére is rávilágít. Egy apró eset kapcsán kiderül, milyen negatívan befolyásolja a szellemi életet az olyan politikai szituáció, amelyben éles és árnyalatokat nem ismerő globális váltások következnek be, amikor az egyén csak akkor maradhat rendszer-legitim, ha álláspontját az ellenkezőjére fordítja - vagy még akkor sem. A tulajdonképpeni konfliktus leírása előtt azonban két előzetes megjegyzés ide kívánkozik. Az egyik, az első közismert. Dettre János is, Móra Ferenc is jelentős szereplője volt Szeged 1918-19-es helyi közéletének. Dettre, aki politikai arcélét a polgári radikalizmus vonzásában alakította ki, az őszirózsás forradalom idején előbb a Szegedi Nemzeti Tanács titkára volt, majd Károlyi Mihály un. népkormánya kinevezte Szeged sz. királyi város kormánybiztos-főispánjává. Ezt a tisztét, a meglehetősen nehéz és zavaros viszonyok között is, részben változó néven 1919 május 7-éig, az ellenforradalom hatalomrajutásáig becsülettel ellátta. S ahogy Ruszoly József írta róla: "Közvetítő, kiegyensúlyozó szerepet igyekezett játszani: a bal- és jobboldal, a munkásság és a polgárság, valamint a Város és a franciák között." (Dm., 1991 május 22.) Szerepe volt benne, hogy Szegeden viszonylag csendesen, súlyosabb kilengések nélkül zajlottak le a forradalmi események. Móra, mint a véleményformáló Szegedi Napló főszerkesztője szintén jelentősen beleszólt a helyi viszonyok alakításába. A Polgári Radikális Pártban és a Nemzeti Tanácsban vitt szerepéről, nyilvános megnyilatkozásairól, pártprogram-tervezetéről most fölösleges volna szólni;