Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

VI. A FELSZABADULÁS UTÁN Az előbb vázolt keserű hangulat és izgalom feloldását 1944. szeptember 26-ika hozta meg, mely napon a hatalmas Szovjet Hadsereg osztagai - a magyar városok közt elsőnek bevonultak Makóra és a helyi kommunista és haladó elemekkel összhangban helyreállították a felfordult rendet. A szovjet komandó dr. Könyves Kolonics Józsefet nevezte ki várospar

ancsnokk

á, aki kitartó munkával és a felszabadítók segítségével elérte, hogy a földek bevetve várták a tavaszt, és a lakosság kenyér és egyéb szükségletei is kielégülést nyertek. A polgárság uj városi képviseletet hozott létre, amelyből ezúttal a virilisek kimaradta

k. A város régi apparátusa egyelőre változatlan maradt. A Vörös Csillag utca kinyitásával és többszáz házhely kiosztásával sok szép uj hajlék épült Makón. Dr. Szűcs Zoltá

n helyettes polgármestersége alatt a pártok versengése sokszor gátolta a fejlődés ütemét. Kiss Imre előbb helyettes, majd választott polgármestersége idején a szocialista demokrácia elvei mind inkább érvényre jutottak a város igazgatásában. 1950-ben lépett hatályba a tanácsi igazgatásról szóló törvény. Ettől kezdve 1967-ig Földházi Imre tanácselnöki minőségben állt a városi igazgatás élén

. Hivataloskodásának törvényes rendjét 1956-ban rövid időre ellenforradalmi rezgelődések zavarták, de a Párt és a Kormány erélyes föllépése hamarosan tiszta helyzetet teremtett. A tanácselnök fáradozásait számottevő eredmények kisérték, mind városfejlesztési, mind gazdasági téren. A közös gazdaságok végleges megszervezése is az ő körültekintő fáradozásának eredménye. Vezetése alatt - főleg a második félidőben - szemmel látható fejlődés mutatkozott Makó életében. A modern fürdő megépítése, művelődési és egészségügyi hálózatunk gyarapodása mellett egy-két gyáregység is települt ekkor Makóra

. Földházi másfél évtizedes vezetői buzgalmát a város lakossága megelégedéssel tartja számon. 28