A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei
úgy egyházi mint világi perekben prókátorként (ügyvédként) közreműködhetett. Ezzel ő is kikerült a kurátori gondnokság alól. 6 9 Nemességét Boldizsár bátyájéval együtt hirdették ki. A fiatal ügyvéd működése elismerést váltott ki. 1812-ben már a Királyi Tábla hites jegyzője. 7 0 Számosan vallották prókátoruknak, több makói polgár mellett egykori kurátorai Sexty György és Saátor János már 1812-ben, 71 Keblovszky János nagylaki lutheránus prédikátor, Györgyi János battonyai plébános 1813-ban, a zsidó Baruch Pulitzer pedig 1814-ben jelölte meg, mint plenipotentáriusát, meghatalmazottját. 7 2 Makói tevékenységére vonatkozó adat 1815-ben már nem bukkan elő. Csepcsányi Tamás, a makói közélet jeles értelmiségi szereplője ugyanis Békés vármegyébe költözött, ahol országos jelentőségű közéleti szereplővé vált. 1833-1836. évi országgyűlésen a vármegye követe volt. 3 A Dedinszky család a 19. század elején került Makóra. Dedinszky István benne van az evangélikusok 1824-es összeírásban, Saátor Mihályné után rögtön, a 2. helyen. Ekkor nős, felesége is evangélikus, egy leány és egy fiú apja. 7 4 Később Csanád vármegye főügyésze és táblabírója lett. Az 1848-49-es forradalom idején választott törvényszéki bíró. 7 5 Ágoston Teréziával kötött házasságából 11 gyermeke született, akik közül többen jelentős közéleti szerepet töltöttek be. 7 6 Családi viszonyaik A makói evangélikusok demográfia sajátságaira rányomja a bélyegét, hogy a gyülekezet jóval fiatalabb átlagéletkorú lehetett, mint az őslakos reformátusok vagy katolikusok. Ez érthető, hisz egy döntően betelepülőkből alakult és még a 19. század elején is alakuló közösség sokszor olyan fiatalemberekből gyarapodott, akik mertek és képesek voltak vállalkozni új lakhely, új megélhetés keresésére. Útra keltek, letelepedtek, majd később akár többször is továbbvándoroltak, miközben idősebb szüleik, rokonaik otthon maradtak. A jelenség nem egyedi, más, hasonló módon létrejött csoportok körében is megfigyelhető. Elemzésre legalkalmasabb a makói evangélikusokról készült, már említett 1824-es összeírás. Ez 186 főt, 47 házaspárt, az átlagosnál kevesebb özvegyet (3 fő) és kevesebb egyedül élő személyt (2 fő), összességében 82 fölnőttet (44 %) és 104 gyermeket (66 %) említ. A gyermekek száma a házaspárokhoz képest nem magas, alig több, mint kettő családonként, bár előfordultak hét, nyolc, sőt kilenc gyermekes házaspárok is. Ugyanakkor a családok 34 %-ában még egyáltalán nem szü69 Az erről intézkedő levél 1812. böjtelő hava 21-én kelt. Uo. 1245/1812 70 Uo. 587/1812 71 Uo. 1393/1812, 1394/1812 72 Uo. 1049/1813, 1549/1813, 927/1814 73 BARNA - SÜMEGHY 34. 1. Erről lásd: VÖLGYESI Orsolya: Királyi biztosi vizsgálat Békés megyében. (1835). Aetas 1999/1-2. sz. Szerk.: Deák Ágnes. 30-42. 1. 74 Conscriptio 1824. 75 VARSANYI Péter István: Makó és a makóiak a polgári forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849). Monográfia 4. 446. 1. 76 BARNA - SÜMEGHY 44-46.1. 17