A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei

úgy egyházi mint világi perekben prókátorként (ügyvédként) közreműködhetett. Ezzel ő is kikerült a kurátori gondnokság alól. 6 9 Nemességét Boldizsár bátyájéval együtt hirdették ki. A fiatal ügyvéd működése elismerést váltott ki. 1812-ben már a Királyi Tábla hites jegyzője. 7 0 Számosan vallották prókátoruknak, több makói polgár mellett egykori kurátorai Sexty György és Saátor János már 1812-ben, 71 Keblovszky János nagylaki lutheránus prédikátor, Györgyi János battonyai plé­bános 1813-ban, a zsidó Baruch Pulitzer pedig 1814-ben jelölte meg, mint plenipotentáriusát, meghatalmazottját. 7 2 Makói tevékenységére vonatkozó adat 1815-ben már nem bukkan elő. Csepcsányi Tamás, a makói közélet jeles értel­miségi szereplője ugyanis Békés vármegyébe költözött, ahol országos jelentőségű közéleti szereplővé vált. 1833-1836. évi országgyűlésen a vármegye követe volt. 3 A Dedinszky család a 19. század elején került Makóra. Dedinszky István benne van az evangélikusok 1824-es összeírásban, Saátor Mihályné után rögtön, a 2. helyen. Ekkor nős, felesége is evangélikus, egy leány és egy fiú apja. 7 4 Később Csanád vármegye főügyésze és táblabírója lett. Az 1848-49-es forradalom ide­jén választott törvényszéki bíró. 7 5 Ágoston Teréziával kötött házasságából 11 gyermeke született, akik közül többen jelentős közéleti szerepet töltöttek be. 7 6 Családi viszonyaik A makói evangélikusok demográfia sajátságaira rányomja a bélyegét, hogy a gyülekezet jóval fiatalabb átlagéletkorú lehetett, mint az őslakos reformátusok vagy katolikusok. Ez érthető, hisz egy döntően betelepülőkből alakult és még a 19. század elején is alakuló közösség sokszor olyan fiatalemberekből gyarapodott, akik mertek és képesek voltak vállalkozni új lakhely, új megélhetés keresésére. Útra keltek, letelepedtek, majd később akár többször is továbbvándoroltak, mi­közben idősebb szüleik, rokonaik otthon maradtak. A jelenség nem egyedi, más, hasonló módon létrejött csoportok körében is megfigyelhető. Elemzésre legalkalmasabb a makói evangélikusokról készült, már említett 1824-es összeírás. Ez 186 főt, 47 házaspárt, az átlagosnál kevesebb özvegyet (3 fő) és kevesebb egyedül élő személyt (2 fő), összességében 82 fölnőttet (44 %) és 104 gyermeket (66 %) említ. A gyermekek száma a házaspárokhoz képest nem magas, alig több, mint kettő családonként, bár előfordultak hét, nyolc, sőt kilenc gyer­mekes házaspárok is. Ugyanakkor a családok 34 %-ában még egyáltalán nem szü­69 Az erről intézkedő levél 1812. böjtelő hava 21-én kelt. Uo. 1245/1812 70 Uo. 587/1812 71 Uo. 1393/1812, 1394/1812 72 Uo. 1049/1813, 1549/1813, 927/1814 73 BARNA - SÜMEGHY 34. 1. Erről lásd: VÖLGYESI Orsolya: Királyi biztosi vizsgálat Békés megyében. (1835). Aetas 1999/1-2. sz. Szerk.: Deák Ágnes. 30-42. 1. 74 Conscriptio 1824. 75 VARSANYI Péter István: Makó és a makóiak a polgári forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849). Monográfia 4. 446. 1. 76 BARNA - SÜMEGHY 44-46.1. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom