A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

MÚZEUMOK ÉS GYÚJTEMÉNYEK - ZOMBORI István: A fakatona és a doberdői fa a szegedi múzeum gyűjteményében

Tudjuk, hogy a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egylete vetette föl, név szerint Turchányi Imre dr.-né, hogy egy ilyen szobrot készítsenek Szegeden. A vöröskereszt választmánya szerint egy egyleti kezelésben lévő szanatórium fölállítását szolgálná a magyar királyi 5. honvéd gyalogezred katonáinak harci vitézsége emlékére. Ezt a korabeli sajtó csak vas honvédként emlegette, amely sajátos elnevezése abból származott, hogy a fából készült katona a tervek szerint mintegy 20.000 szög beverésére adott helyet és az így a fából vashonvéddé váló katonát emlegették ezen a néven. Szentgyörgyi István

2 munkájára és a megrendelőkre vonatkozó adataink a korabeli sajtóból származnak. A fent említett neveket és a létrehozás tényét is ebből a két újságból merítettük. A szobor — amint azt Apró Ferenc idézi az újságból — égerfából készült, életnagyságú, több darabból van összeállítva. Amint az a mellékelt képen is látható, a bal lábát előre helyzetben tartó alak, egy köpenyes, sapkás honvédet ábrázol, aki kezében tartja a szuronyos puskáját.

3 A szobor részletes leírását és ennek körülményeit Móra Ferenc is megörökíti a szegedi múzeum Szépművészeti Leltárkönyvében 1919. július 29-én. Ezt majd később részletesen ismertetjük A szobor elhelyezésére a mai Városháza előtt, bent a Széchenyi-téren Sebestyén Endre városi építész (aki az újság tudósítása szerint ekkor utász-önkéntesként dolgozott) tervei szerint készült el egy pavilon és ebben állították föl a katonát. A korabeli beszámoló azt írja: „Szinte fáj, hogy ilyen, a szó legjelentősebb értelmében igazi faszobrot szegekkel borítanak. Most azonban fel kell áldoznunk a művészi finomságokat a jótékonyság égetőbb és parancsolóbb értékeinek."

4 Magáról a honvéd-szobor elkészültéről és ünnepélyes avatásáról szeptember 8-án adott hírt a Szegedi Napló, amely már itt hangoztatta, hogy egy szög ára 1 korona, aki 10 koronát, vagy ezen fölüli összeget adományoz, annak nevét és ben indult nagy Szeged története vállalkozás 3. kötete 1214 oldalon tekinti át az 1849-1919 közti korszakot. Az I. Világháború a 841 oldalon kezdődik, de ebből Szeged és a háború 10 oldalt sem kap, a többi a szakszervezetek, a baloldali pártok, sztrájkok, majd az 1918-1919-es forradalmi események leírását jelenti. Joggal mondhatjuk, ezek a történések ennél többet érdemelnek. (Szerkesztette: GAÁL Endre, Szeged, - 1991.). A Magyarország hadtörténete című mű 2 kötetéből a 2. tekinti át az 1867-1985 közti korszakot. A 657 oldalas kötetből 90 oldalt szántak az 1914-1918 közti háborúra. így aztán csak nagyvonalakban tudják az egyes frontokat áttekinteni. (Szerkesztette: TÓTH Sándor. Bp. 1985.) így az olasz front eseményei csak az 1917-1918-as események kapcsán kerülnek említésre. (89-93). A több kiadást megért Doberdo, Isonzó, Tirol (Szerkesztette: SZABÓ László. Bp. 1980. 2. kiadás) könyvecske is nagyobb teret szentel a diplomáciai csatározásoknak, a hadban álló felek erejének mérlegelésére, mint az alapos, világos eseménytörténetre és a hadiesemények bemutatására. De a legszomorúbb az „Utószó helyett" fejezet, amelyben azt taglalja, hogy müyen hazug és megtévesztő az a szemlélet, amellyel a Horthy-kor történetírása „egyoldalúan" csak a „bátor magyar" képet mutatta be, leszólva a monarchia többi, a harcban szintén résztvevő népeit. (170.) így azt mondhatjuk, hogy a doberdói eseményeket és kiváltképp a szegediek tevékenységét — a később említendő Ajtay-féle, alapvetően katonai frontnapló jellegű műtől eltekintve — történeti monográfia nem tárgyalja. 2 A témára vonatkozó legtöbb információinkat a Szegedi Napló 1915 szeptember 8. 6. old. és szeptember 10. 5. oldalból vettük. 3 APRÓ Ferenc: Az I. Világháború hősi emlékei Szegeden. In: Szegedi Műhely 85/1. 6-15. A vonatkozó rész 15. 4 Szegedi Napló, 1915. szeptember 10.