A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Irodalomtörténet - Demeter Júlia: Dugonics András „A fazék” című iskoladrámája

Dugonics András „A fazék" című iskoladrámája DEMETER JÚLIA (Budapest, ELTE Tanárképző Főiskolai Kar) A szegedi Somogyi-könyvtárban egy máig kiadatlan kéziratos kötet Dugonics András munkáit tartalmazza. Alább e kötet egy érdekes darabja, egy iskoladráma szövege következik, s a bevezetőben kísérletet teszünk a mű magyar irodalomtörté­neti helyének kijelölésére is. Az iskolai színjátszás és Szeged A magyar irodalom- és művelődéstörténet alig feltárt területe a XVII— XVIII. századi iskolai színjátszás : a drámaszövegek elkallódtak, illetve lappanganak ; leg­több információnk a századforduló-századelő' táján összegyűjtött előadás-címjegy­zékből származik. 1 A XVIII. század végére — látszólag a semmiből — megszületett a magyar színház és színészet. Ennek igen gazdag és szerteágazó előzményét jelenti az iskolai színjátszás, s a folyamat számunkra legjelentősebb mozzanata, a magyar nyelvű iskoladrámák elterjedése. A magyar nyelvűség terén sokat vállalt a piarista rend, mivel iskoláiban 1757-tol kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását, s azután viszonylag rendszeresen adtak elő magyar nyelvű drámát (jóllehet vannak adatok korábbi magyar nyelvű piarista iskolai előadásokról is). 2 A rend hazai fénykora a XVIII. század második fele, s jelentőségüket az a tény is kiemeli, hogy az iskoladrá­mákat író-rendező tanáraik közül jónéhányan az új magyar színház szerzői lettek (Dugonics András, Pállya István, Simái Kristóf, Benyák Bernát a legismertebbek). Dugonics, a korszak egyik érdekes és sokoldalú alakja, nagyon sokat köszönhetett az őt útra bocsátó szegedi piarista gimnáziumnak, ahol nagyhírű tanárok tanították, majd fogadták kollégájukként. így az iskolai, s azon belül a magyar nyelvű színját­szás jelentőségét is ott ismerhette fel. Ezért a szegedi adatok fontosak lehetnek a Dugo­nics-dráma létrejöttében. 1 Az 1895/96-ban sorra megjelenő egyházi iskolatörténetek és több drámaszöveg kiadása mel­lett a legnagyobb vállalkozás Prónai Antalé, aki a magyarországi piarista iskolákban 1660 és 1778 között tartott drámaelőadások teljes jegyzékét akarta elkészíteni. Prónai váratlan halála után hagya­tékából Császár Elemér adta ki a még nem teljes és nem pontosított anyagot : A kegyesrendiek ma­gyarországi iskoláiban 1660—1778. előadott drámák jegyzéke. Prónai Antal hagyatékából. ItK 1915. 115—122. és 206—219. Az anyag, melyre Prónaiék támaszkodtak, az általuk ismert és hivat­kozott szövegek nagy része mára eltűnt vagy lappang. Alszeghy Zsolt több évtizeden át tartó kuta­tásai után napjainkban ismét fellendült a kutatómunka, különösen Staud Géza, Varga Imre és Kilián István tevékenysége révén. 2 Császár—Prónai 1915., valamint az adataikat átvevő Kolozsvári J. 1938. 429

Next

/
Oldalképek
Tartalom