Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

mellékéről elszakadt festő a barakk fagyos ablakán keresztül örökítette meg a szibériai hidegben el-elsuhanó szánokat, friss vázlatokban („Téli táj", 1916). Sok képen láthatjuk, hogy érdeklődéssel szemlélte az orosz táj jellegzetes vonásait és a környéken dolgozó parasztok munkáját. Kisméretű, de a fogolytábor életét hűen érzékeltető alkotásait főleg akvarellel festette.

10 A tomszki fogolytáborból 1918 júniusában a kommunizmus győzelmébe vetett hittel tért haza. Budapesten a Művészeti Dolgozók Szakszervezetében előadást tartott az orosz viszonyokról, majd ősszel Szegedre jött pártmunkát végezni, s részt vett az Őszirózsás forradalomban. 1919 tavaszán, a Kiskunhalason megalakult direktórium tagja lett. A művészeti és közoktatási teendők végzését bízták rá. Részt vett Szeged szocializálódó képzőművészetének kialakításában is.

11 A Tanácsköztársaság bukása után Hódinak menekülnie kellett. Emigrálásának első öt évét Szabadkán töltötte, s az ott élő kommunista művészekkel: Oláh Sándorral, Balázs G. Árpáddal, Csoviccsal és Kopilovittyal együtt elindították Szabadkán a két világháború közti művészeti életet.

12 1926 tavaszán kiállítást rendezett Szegeden.

13 Az itt bemutatott „Fehérruhás nő" с kiemelkedő plein-air képét a helyi múzeum őrzi. Hódi politikai múltja miatt szülővárosában nem maradhatott, családját itthon hagyva Bécsbe emigrált. Az osztrák fővárosban kommunistákkal került összeköttetésbe. Tíz évi bécsi emigrációja alatt főleg oroszországi emlékei alapján festette ismertté vált trojkás képeit. Ezeket rendszeresen hazaküldte Szegedre, hogy családja anyagi gondjain enyhítsen. E szükségből festett képek azonban finom hangulatokat tükröző művészetét felhígították. 1935-ben útlevél nélkül érkezett viszsza szülővárosába. Itthon kommunista múltja miatt mellőzték és 1942-ben bekövetkezett haláláig szegénységben kellett élnie.

14 Hódi Géza azok közé tartozott, akik feláldozták tehetségüket a proletariátus ügyéért, melyet mindvégig hűen szolgáltak. 1956-ban Szegeden emlékkiállítást rendeztek alkotásaiból.

15 A munkásmozgalmi tevékenysége miatt emigrálni kényszerült, és 1909-ben Szegedre került litván származású Eidus Bentian forradalmi nézetei is jó talajra leltek a szegedi képzőművészek között. A városunkban fogtechnikusként dolgozó Eidus Bentian „...baráti körében — írja Péter László —, a szegedi munkásmozgalom és a szellemi élet legkiválóbbjai tartoztak. Móra Ferenccel, Juhász Gyulával a forradalmak alatti közös szereplés hozta össze. Háza mindig nyitva állt a szegedi írók és festők előtt: Károlyi Lajosnak, a jeles szegedi festőnek hosszú ideig adott hajlékot, ellátást ... így látta vendégül szegedi tartózkodása idején József Attilát is."

16 Az 191910 (Nagy Dezső) -y-ő: Hódi Géza kiállítása elé. Délm. 1955. jún. 9.; Szelesi Zoltán: Kiállítás Hódi Géza festőművész oroszországi műveiből. — Katalógus. MSZT Képzőművészeti Szakosztály, Szeged, 1955. június. 11 Nem lesz szegedi művésztanács. Délm. 1919. márc. 2.; A Szellemi Munkások Szakszervezetének ülése. Délm. 1919. márc. 6.; Megalakult a Szegedi Képzőművészek Szakszervezete. Délm. 1919. áprl. 27. 12 Szelesi Zoltán: Szeged és Szabadka képzőművészeti kapcsolatairól. Tiszatáj, 1967. október 10. sz. 922—924. 13 Kraszna József: Hódi Géza. Színház és Társaság, 1926. máj. 10. ; (Lengyel Vilma) I. v.: Hódi Géza tárlata a Kass-halljában megnyílt. Délm. 1926. máj. 26. 14 Csányi Piroska: Miből élnek a szegedi festők? Délm. 1938. dec. 25.; Hódi Géza festőművész halála. Délm. 1942. febr. 26. 15 Hódi Géza és Parobek Alajos szegedi festők emlékkiállítása. Délm. 1956. okt. 9.; Szegedi Képzőművészek Retrospektív Kiállítása. 1945—1958. Szeged, Móra Ferenc Múzeum Képtára, 1958. Katalógus. Képekkel. Bev. : Szelesi Zoltán: A munkásmozgalomban részt vett szegedi festőktől rendez megemlékezést a Hazafias Népfront. Délm. 1961. nov. 3. ; Szegedi képzőművészek ünnepi megemlékezései. Délm. 1961. nov. 7. 16 Péter László: Eidus Bentian. Emlékezés a munkásmozgalom egyik szegedi harcosára. Délm. 1955. jan. 16. 106