Tarcai Béla szerk.: Vizuális Kultúrakutató Osztály kiadványai 5. A fénykép mint műtárgy (Miskolc, 1988)

Sz. Kürti Katalin korreferátuma

Sz. Kürti Katalin korreferátuma Fotótör

tenet-Családtörténet a Déri Múzeum fotótörténeti anyagáról és kiállításiról. A tiszántúli fényképezés egyik legjelentősebb alakja Egey István azt valotta 1885-ben, az Országos Általános kiállítás katalógusában, hogy 1858-ban alapította debreceni üzletét. Egyéb adat és fotó nem támasztja alá állítását, így 1862re, Müller Laj os megjelenésének idejére kell tennünk a debreceni fényképezés kezdetét. Müller hamarosan megalapította miskolci fényírdáját és 1865-ben át is költözött, mert erős riválisok: előbb Simonyi Antal, Szentkúty István, majd GondyEgey jelentek meg a szinen. 1865-re már azt írta a Hortobágy című újság: "Városunkban a fényképészet valódi mánia." Nem kívánom áttekinteni a fényképezés hőskorát, csak megemlítek pár nevet: a Letzter Testvérekét, Varságh Jánosét, Mandel Manóét, Tauf

fer Gyuláét, Pieck Rudolfét, Halász Ignácét, Ilinyi Chikánét, Knebel Jenőét, Kiss Perencét, Haranghy Györgyét, Letzter Józsefét, Balkányi Antalét, Ruzicska Gyuláét. 1896ra már 15 amatőr nevét említik Debrecenben, a századelőn pedig úgy megnőtt számuk, hogy Ruzicska Gyula jónak látja kiadni az Amatőr Útmutató-t 1904-1906 között. 1907-ben megalakult a Műkedvelő Pényképezők Egyesülete, amely - Haranghy György szerkesztésével - kiadta a Műkedvelő Pényképezők Lapját. Mint tudjuk 1901-ben Haranghy elkészítette a Délibábok hazája című ősfilmet, amely mozgóképre és diasorozatra épült. Személyében a fényképész operatőrré vált s egyúttal a képzőművészet inspirálójává: Csontváry e film hatására festette meg 1903-ban a "Vihar a Nagyhortobágyon" című vásznát. Hogyan tartott lépést a fényképezéssel, a fotótörténettel a debreceni múzeum? Alakulásakor, 1902-ben már állandó munkatársa volt Haranghy György, majd Kozmann Gusztáv és Leó. 1902-ben a Városi Múzeumba került Haranghy György egész sor hortobágyi és debreceni felvétele, Lovag Chylinski György pá-