Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete
tartotta nagyon veszélyesnek az ügyet, mert hiszen az országban több páholy is volt, mégis óvatosságra intette az elnököt. Vayné, aki nem tudott németül, az írások egy részét az öreg Pukyhoz vitte, hogy az lefordítsa, ennek pedig közeli rokona volt Puky András, a miskolci páholy tagja, így az írásokat neki visszaadta. A páholy a berendezési tárgyait a pesti "Nagylelkű" nevű páholytól kapta ajándékba. Török Lajos gróf e mellett a szellemi képzésre való eszközökre is gondolt és a páholy könyvtárának alapjait megvetette. 1781 októberében, a megyei választások küszöbén nagyszámú nemesség és mágnások gyűltek össze Miskolcon, Török gróf alkalmasnak találta az időt, hogy a páholy tagjait feltűnés nélkül szólíthassa újból munkára való gyülekezésre. Ez volt a IV. munka, melyen Török Lajos gróf testvér, mint főmester elnöklete alatt és Vay József I. felügyelő. Török József gróf helyettes II. felügyelő, Óváry László szónok, Fáy Barnabás titkár és Puky András szertartásmester segédkezése mellett rendes munkát folytattak. Jelen volt még: Ragályi István, Kail János templomőr, és a látogató testvérek: Orczy József báró és Balogh Péter. A szertartásos káté és szokásos formaságok megtartásával a tanonc-munkát megnyitották, melyben Melczer Lászlót teljes ünnepélyességgel tanoncnak felavatták. A páholy sokszoros ünnepe volt ez: nemcsak hogy munkáit újra megkezdhette, hanem újabb tagot is vehettek fel, sőt két kitűnő vendéget: báró Orczy Józsefet, Békés megye főispáni helytartóját, és Ocsai Balog Pétert, nógrádi alispánt is volt alkalma első vendégekként üdvözölni. Az újabban nyert tagok egytől egyig kiváló férfiak voltak. Szathmáry Király József (szül.: 1750 október hóban) 1785-ben Szabolcs megye főadószedője, 1789-ben első alispánja. Gróf Aspremont János hazafiságát utóbb azzal tanúsította, hogy a Ludovcumra 10 ezer, a Nemzeti Múzeumra pedig 24 ezer forintot áldozott. Született 1757. szeptember 22én, meghalt 1819. szeptember 19-én. Bernáth László 1790-ben Zemplén megye főjegyzője volt. Kellemesi Melczer László 1781-ben Borsod megye aljegyzője, 1790-ben -92-ben dietai követe s egyszersmind alispánja, 1796-1810-ig királyi táblai ülnök és ítólőmester, utóbb a hétszemélyes tábla ülnöke, s Kazinczy szerint Majláth miniszter veje. Meghalt 1823. április 20-án. Radvánszky Ferenc 1734-ben született, mint a Daun-féle ezred kapitánya részt vett a hétéves háborúban, s itt azáltal tüntette