Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

A kutatásokat és a különböző korú várak meghatározását, legutóbb 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor a felmérésüket is közzétették (72. ábra)}

9 Az eddigi kutatások adatait összegezve az egész hegytetőt az először épített őskori vár sánca foglalja el a Ny-felé viszonylag lankásan leereszkedő hegyoldallal együtt. Amint ezt Kemenczei Tibor meghatározta, a területen a késő bronzkori pilinyi, illetve a Kyjatice-kultúra jelentős telepe helyezkedett el, de az erődítettségére ma még nincs biztos adatunk. Az őskori telep a hegy fennsíkjának peremen túl a hegyoldalakra is kiterjedt, így a K-i oldal két alsó sánca, belső oldalukon a V keresztmetszetű árokkal, feltehetően szintén őskori eredetű. Ugyanígy a Ny-i oldalon messze lenyúló sánc is bizonyára őskori eredetű lehet, bár ennek konkrét kutatása még nem történt meg. A többi késő bronzkori nagy kiterjedésű sáncvárhoz hasonlóan az erődített területen belüli nagy szintkülönbségek nem szokatlanok. A hegytetőt körös-körül meredek lejtő határolja. Más őskori sáncvárak analógiái alapján feltételezhető, hogy a felső plató peremén nem is volt az őskorban sánc, mint ahogyan az itt végzett ásatások (sáncátvágások) sem találtak itt őskori eredetű sáncot. 1 A Lator-hegy fennsíkján két korszak sáncvára található, melyből az őskori eredetű várat: Latorvár-tető lelőhely névvel, a középkori várat pedig Örsúr vár néven jelöltük. 2 A Latorvár-tető, az Őrsúr vár és a Lator vár várainak kutatástörténete összefügg egymással, ezért itt egyben ismertetjük. 3 B.-A.-Z. M. Lt. T. 29/2. sz. térkép 4 B.-A.-Z. M. Lt. U. 576. sz. térkép - Ezzel majdnem azonos egy 1863. évi térkép is (B.-A.-Z. M. Lt. U. 579. sz.) 5

FÉNYESE., 1851. IV. 7. 6 PESTY F., 1988. 301.; ROMER F., 1878. 99.; SZENDREI J., 1879. 199.; SZENDREI J., 1883. 135. (őskori cserepek is említve).; SZENDREI J., 1886-1911.1. 314. 7 KANDRA K., 1885a. 170.190. jz.. 8

SZENDREIJ., 1892. 369. 9 GÁLFFYL, 1900. 36. 10

GÁLFFYL, 1901.36-40. 11 KARÁCSONYI J., 1995. 879. 12 BABDC J., 1904. 36. 3.; GERECZE P., 1906. 248, 1147.; LESZIH A., 1908. 97.; BOROVSZKY S., 1909. 7.; Soós E., 1889-1928., VI. 10, 190.; KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 139.; GENTHON I., 1961.247. 13 GYÖRFFYGY., 1987.1. 798, 814-815. 14 HOM Régészeti Adattára. 1965. máj. 25. 15 KEMENCZEI T., 1970. 21.; KEMENCZEI T., 1984. 41. - A Várhegy alatti Lator, (a középkori Váralja falu) területén 1972 és 1988 között jelentős település-ásatást végzett kezdetben Gádor Judit és Mesterházy Károly, majd Holl Imre és Parádi Nándor. 16 VK. I. (1975.) 175.; Kiss G., 1984.122. 17 GÁDOR J., 1980c. 84.; GÁDOR J., 1981. 79.; GÁDOR J., 1982. 95-96.; GÁDOR J., 1983. 85-86.; GÁDOR J., 1984. 84.; GÁDOR J., 1985. 115-128. 18 HOLL L-PARÁDIN., 1983. 86-87. 19 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.43-46,126-128. 74. SÁLY - ÖRSÚR VÁRA A vár a Latorvár-tető fennsíkszerű platóján, az itt található, - „Sály-Latorvár tető" néven szereplő őskori várral részben azonos területen helyezkedik el. A fennsík meredek peremén sánc fut körbe, amely a hegy természetes alakját követve, a D-i végén hegyesszögben fordul. A Ny-i oldalon, a lankás hegyoldal felől, amelyet az őskori sánc is körbevett, kettős sánc védte, melyek közül az alsó ma már csak inkább terasznak tűnik. A sánc magassága a vár belső szintje felett 1,5-4 m között váltakozik, de a DNy-i oldalon kb. 100 m hosszan hiányzik. Teljes területe 2,4 ha (72. ábra). Gádor Judit két sáncátvágása

1 közül különösen az ÉK-i sarokban ásott széles szelvény hozott eredményeket. A sánc talpszélessége itt 11, belső magassága 3 m. Sűrű rács- és rekeszszerkezet alakult ki a gerendamaradványok alapján, amelyek egymásba voltak csapolva. Külső oldalán laza kőfal szétomlott maradványait találták. A sánc külső szélén két, a belsőn három sorban cölöpök erősítették a szerkezetet, de a sánc felső részében is voltak cölöpök. Legfelül 1,5 m széles, agyagba rakott kőfal volt. A sánc földje kb. 2/3 részben vörösre égett, de a belső oldal felé eső 1/3 része nem mutatta tűz nyomát. A feltöltött földben talált kerámia töredékek alapján Gádor Judit a 10. századba helyezte a sánc korát. Az egész építmény egységes, egy építési periódust mutat, korábbi előzmény itt nem került elő. A legalsó gerendák alatt már a késő bronzkori telep gödrei bontakoztak ki.