Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI

ban. Valószínű, hogy a főzés szinte kizárólag a fa­zekakban történt, melyek alá vaslábakat raktak. Fedők A fedők fazekakhoz viszonyított aránya a ré­gészeti leletanyagban még szélsőségesebb, mint az írott forrásokban. Alig ismerünk Füzérről fedőket. Az eddig előkerült, legszebb darab korábbi réte­gekből származik. 474 Ezen kívül mindössze két fe­dőtöredék kapcsolható a most tárgyalt korszak ke­rámiájához. Mindkettő a „Rimay-ház" árnyékszék­aknájának (8.) betöltéséből került elő. Az egyik példány egy meglehetősen durva, vörös anyagú, mázatlan, lapos, kúp alakú fedő darabja. Felülete díszítetlen. Gombja kerek, fordított kúp formájú. Valószínűleg még a 16. század második felében készült (80. ábra, 1.). A másik töredék egy fedő peremének töredéke (80. ábra, 2.). Ez is vörös anyagú, mázatlan, azonban a másiknál jóval fino­mabb munka. Kiszerkeszthető átmérője 19 cm. Asztali felszerelés Asztali edények Az asztali edényekről ugyanaz mondható el, mint a főzőedényekről azzal a különbséggel, hogy itt a fém- és cserépedények mellett számolnunk kell faedényekkel is. Bár a faedényekről - melyek, akárcsak a cserépedények, aligha voltak különö­sebben értékesek - szólnak ugyan a források, régé­szeti nyomuk egyelőre sem ezeknek, sem a fém­edényeknek nincs. Asztali cserépedényekről vi­szont rendelkezünk régészeti információkkal, azonban ezek nem kontrollálhatóak a történeti for­rásokkal. Fém és fa asztali edények Itt kell megemlékeznünk a 16. században a füzéri várban tartott kincsekhez sorolható, tehát Füzéren alighanem soha nem használt nemesfém asztali edényekről is. Utaltam már rá, hogy Perényi Péter és Ormosdi Székely Klára 1522-ben Siklóson tartott menyegzőjére a füzéri vár tárházából (43.) (ex promptuaria fyzyriensis) szállították le az asz­tali edényeket. Az edények hiánytalan átadásáról Perényi Péter nyugtát adott a - minden bizonnyal korántsem kockázatmentes - szállítás végrehajtói­nak: Bárczai Jánosnak és Kelecsényi Kis Tamás­nak. Ebben tételesen felsorolják az átadott ezüst holmikat (res argenturias). Ezek szerint Bárczaiék 24 egyforma kupát (cuppas coronatas viginti 474 Feld-Cabello, 1980., 31., 14. kép, 4. quatuor in una forma), 4 egyforma, nagy boroskor­sót (amphoras quatuor magnas in unius formas) és 4 nagy, hasonlóképpen egyforma boroskancsót (lagunas quatuor magnas similiter in una forma), egy mosdótálat állványostul (lavatorium unum cum pedium), egy ragusai készítésű, mosdótálhoz való állványt mosdótál nélkül (aliam pedium opus de Ragusa sine lavatorium) és három, további, ma már meghatározhatatlan edényt (duo conservatoria consectum /?/ et alium conservatorium). 475 Perényi Gábor is tartott Füzéren értékes asztali edényeket. 1567 decemberében a szepesi kamara felszólítja Szentbenedeky János füzéri provisort, hogy azt a 12 db ezüstözött óntányért és 6 db ezüstözött óntá­lat, melyek az inventáriumban nem lettek összeír­va, adja vissza, mert azokat Perényi Gábor özvegye visszaköveteli magának. 476 A 17. században már nem említenek itt ezüst­neműket. A nagyobbfajta asztali edények közül legtöbbször óntálakról hallunk. 1620-ban 3 kicsi és 4 nagy, 1623-ban 10, 1670-ben 3 óntálról tudósíta­nak az összeírások. Minden bizonnyal ónból ké­szült a déli szárny szenesházában mindenféle ér­téktárgy között felsorolt, azonban meg nem neve­zett anyagú 13 további tál is. Bónis Ferenc Füzéren veszett értékei között 6 óntálat említ. Az 1670-ben, és a Bónis által említett ontalak kincsek részeit ké­pezték, a többi viszont közönséges óntál lehetett, melyeket a konyhában (21.), a sütőházban (19.), az óraházban (16. ), illetve a sáfárházban (17.) tartot­tak. A keltezetlen hiányjegyzékben 2 hiányzó kicsi ólom(!)tál szerepel. Talán elírással van dolgunk, s itt is óntálakat kell értenünk. Réztálakról sokkal ritkábban esik szó a forrá­sokban. 1641-ben a füzérvári ingóságok közül 16 rézből készült tál jutott Nádasdy Anna Máriának. 1654-ben már csak egyetlen réztálat vettek fel a leltározók. A tányérok között jóval kevesebb készült fémből. Mindössze 1670-ben találtak a tárházban (43.) három óntányért. Ezzel szemben Bónis Fe­renc azt állítja, hogy hat óntányérja maradt Füzé­ren. Mindkét adat kincsek közé számított óntányé­rokra vonatkozik. Fatányérokról 1654-ig minden összeírás hírt ad, még ha pontos számuk nem is válik minden esetben ismertté. A megadott számok viszont igen szélsőséges értékek között mozognak. 1623-ban 12 darabot, 1654-ben viszont 301 darabot számoltak 475 MOL Dl. 84148. 476 OL E. 244. (Min. Exp. Cam.). 1. cs., 108.

Next

/
Oldalképek
Tartalom