A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - ifj. Kordos László: A Csapástetői-barlang gerinces maradványai

A nyúlcsontok állapota alapján a leletek feltétlenül kevertek. Az idősebb, törött, erősen rágott, málló és repedezett felszínű csontokkal szemben néhány darab teljesen ép. A fiatal példányok epifizise hiányzik, rágott felszínű. A cson­tok nagy részén sötét ásványi kiválások találhatók pettyekben, melyek a cson­tok hosszú ideig felszínen heverését bizonyítják. Glis glis. — A nagypele ma is igen nagy számban él az Aggteleki karszton. Elterjedésüknek alapja a terület nagy részét borító karsztbokorerdő. Első réteg: 3 mand. fr., 3 inc. inf., 1 IVE, 6 humerus, 1 ulna, 1 ilium. 6 femur. Előzően ki­szórt földből: 2 mand. fr., 1 inc. inf., 3 humerus, 1 femur, 3 tibia. Első nyom: 2 inc. inf., 2 inc. sup., 3 femur. A Glis-nemzetség a méretek alapján jól használható rétegtani szempontból, elsősorban a fogak, a humerus és a femur vizsgálatával.' Mó hosszúság X szélesség = 2,0 X 2,0 mm. Humerus hossza prox. ep. nélkül 17.7 mm 21.8 mm 20,6 mm 18.9 mm 15.8 mm distalis szélesség 6,0 mm 6,7 mm 6.3 mm 5,5 mm 5.4 mm Femur hossza (teljes) 31.5 mm proximális szélesség 6,5 mm Femur hossza dist. ep. nélkül 29,6 mm 30,0 mm proximális szélesség 6,0 mm 6,9 mm Cricetus cricetus. — A Csapás-tetői-barlang késő bronzkori faunájának leg­nagyobb egyed- és példányszámú faja a hörcsög, amely az Aggteleki-karszton az óholocén preboreális fázisában (fenyő—nyír korszak) jelenik meg, a jósvafői Tücsök-lyuk faunájában, 8 majd a Vass Imre barlang 9 tárójával feltárt fiatal boreális korú (mogyoró korszak) faunájában is megtalálható. Mind a Janko­vich-barlang, J() mind a Petényi-barlang faunaspektruma bizonyítja, 11—12 hogy a mai hörcsög Kárpát-medencei térhódítása a pleisztocén—holocén határán tör­tént, déli irányból, az Al-Duna völgyén keresztül, amint az a jelenlegi elterje­dési térképről egyértelműen megállapítható. 13 így a hörcsög a pleisztocén utolsó hidegfázisát követő felmelegedéssel benyomult a sztyepp-területre, s onnan ki­szorította a hideg-sztyepp állatokat (pl. Ochotona, Cricetulus). A Csapás-tetői-barlangban talált nagy mennyiségű csont a hörcsög jelentős elterjedését bizonyítja a területen, amely azonban az ember erdőirtó és kultúr­sztyepp átalakító munkájával jött létre, és nem klimatikus okokból. A sub­boreális időszakban, amikor nagy erdősödés következett be az Alföldön, s a hegyvidéken a tölgy helyébe bükk és gyertyán lép, 14 csak a kultúrterületek nagyméretű megnövekedésével lehet magyarázni a kifejezetten nyílt térszint és kultúrterületet kedvelő hörcsög elszaporodását. A késő bronzkori, majd vaskori ember nagyméretű terület expanzióját bizonyítják a Jósvafő környékén szinte mindenhol megtalálható jellegzetes cserepek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom