Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Varga Gábor: Földrajzi és családnevek Tokaj város szőlőhegyének II. József-kori kataszteri felmérésében (1787)

VARGA GÁBOR Földrajzi és családnevek Tokaj város szőlőhegyének II. József-kori kataszteri felmérésében (1787) ' A nyelvtudomány fontos feladata a földrajzi nevek és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonnevek összegyűjtése és feldolgozása. Múltunk beszédes emlékeivé válnak ezek, mihelyt figyelmesen értelmezzük, elemezzük őket. Bár Tokaj történeti irodalma valóban „könyvtárnyi", a földrajzi és családi nevek feldolgozására, publikálására még nem került sor. Ezért érzem fontosnak jelen munka közreadását, amely Zemplén Megye Levéltárában V. 35. számmal jelzett, 1787-ben felvett birtokösszeírása alapján mutatja be Tokaj város szőlőhegyének helyneveit és birtokosait.

1 Az említett forrás adatait nem csupán nyelvészetileg, hanem gazdaságtörténetileg is igen fontosnak ítélem. A dokumentum 481 tulajdonost sorol fel. Ezekből 52 volt nem tokaji lakos, azaz extraneus. Közülük csak 7 egyházi közösség, illetve város, 45 magánszemély.

2 Négyszázhuszonkilenc család tokaji illetőségű. A felvétel idején, 1787-ben 666 család lakott Tokajban. Tehát a tokaji családok 64,4%-ának volt helyben szőlőbirtoka. A birtokolt területet tekintve is fölénybe kerültek a Tokajban lakók az 1720-as összeíráshoz viszonyítva, amikor másfélszer több szőlőt birtokoltak az extraneusok.

3 A Tokaji Városi Tanácson található - 1970-ben, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Intézet által készített - térképen mindössze 34 dűlőnév található a szőlőhegyen. Ezeket a ma is ismert dűlőneveket az adattárban aláhúzással jelölöm. 1. A téma fontosságára Hajdú Mihály docens, az ELTE jeles nyelvjáráskutatója hívta fel a figyelmemet, amit ezen a helyen köszönök meg neki. 2. Kassa és Tokaj Városa, a debreceni Piaristák, a tokaji Basiliták, tokaji Piaristák, a tokaji Református Egyház és a római Katolikus Eklézsia. 3. Feyér Piroska: A szőlő- és bortermelés története Magyarországon 1848-ig. Budapest 1981. 126. 130